Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
Fontos közlekedési csomópont, kulturális és közigazgatási központ a három folyó - a Duna, a Rába és a Rábca - találkozásánál fekvő, műemlékekben gazdag megyeszékhely, Győr.

A püspöki székesegyházban őrzik a magyar ötvösművészet egyik legértékesebb darabját, a Szent László-hermát, mely I. László király fejereklyéje számára készült a XV. században. Ugyancsak itt van a boldoggá avatott, vértanú püspök, Apor Vilmos szakofágja. Győr és környékének történetét, képző- és iparművészeti értékeit mutatja be a Xantus János Múzeum. Napjaink alkotóinak munkásságát a Városi Művészeti Múzeum kiállításai révén ismerhetjük meg. A városlakók és a vendégek felüdülését szolgálja az itteni gyógy- és élményfürdő.

Autós túraötlet a környéken (PDF-file)

Várostörténet a várrombolásig

A római birodalom idején Arrabona volt az itteni város neve. Hun fennhatóság alá 430 körül került, viszonylag rövid uralmukat követően különböző germán törzsek jöttek a városba. 568-ban az avarok szállták meg a Kárpát medencét. Egyesek szerint Győr neve is avar eredetű. A honfoglaló magyarok Győr környékét valószínűleg kabar nemzetségekkel népesítették be, hogy ők őrizzék az új haza nyugati kapuját. István király püspökséget alapított és székesegyházat építtetett itt, a megyerendszer kialakításakor pedig székhellyé tette a várost - várispánnal az élén. 998-ban, Koppány leverése után, felnégyelt holttestének egyik részét a vár kapujára szegeztette.

A vár a Duna menti kereskedelem átkelőhelye, később piaca lett. A hainburgi vámszabályzat kedvezményekben részesítette a győrieket, ezért eléggé jelentős kereskedőhely volt a XI-XII. században. A tatárok pusztítását nagyarányú építkezés követte. A királyi várat megerősítették. V. István 1271-ben a város lakóit kivette a földesúr fennhatósága alól II. Ottokár cseh király seregei felett aratott győzelem jutalmául - kiváltságokat adva nekik. A XIV. században Győr szépen fejlődött. Az 1447. évi radkersburgi szerződés alkalmával azonban megfosztották önállóságától, kiváltságaitól és újra hűbéres lett. A harc, melyet a mezővárossá visszafokozott Győr vívott hűbérura, a győri püspök ellen, 1743-ban megegyezéssel végződött. Győr szabad királyi város rangot nyert. Amikor 1529-ben a török csapatokat veterő Szulejmán szultán Bécs ellen vonult, hírére Lamberg várkapitány elmenekült, felgyújtva a várat és a várost, és 1566-ban újabb tűz pusztított. Ezért is: a belvárosban ma is meglévő derékszögű utcahálózat katonai mérnöki munka eredménye.

Ferdinánd Hardegg 1594-ben feladta a várat a törököknek, a lakosság pedig elmenekült. Győr 1598-ban már fel is szabadult a török uralom alól két hadvezér, Pálffy Miklós és Schwarzenberg csapatainak köszönhetően. A vár erődítési munkálatai a XVII. században is folytatódtak, de 1683-ban, a Bécs elleni hadjáratkor Győrt szerencsésen elkerülte az ostrom. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején Bottyán János csapatai jelentős eredményeket értek el a környéken. Napóleon francia csapatai 1809 nyarán 10 napi ostrommal vették be a várost, augusztus 31-én Napóleon is megnézte a várat, bástyáit több helyen felrobbantotta. A város fejlődését akadályozó várfalakat egyébként 1820-ban kezdték lerombolni.

A XIX. és a XX. század

Az 1848/49-es szabadságharcnak is több jeles eseménye kötődik a városhoz: október 21-én Kossuth Lajos érkezett a feldunai hadsereg megszervezésére, Bécs ostromának előkészítésére; december 27-én Windischgrätz seregei elfoglalták a várost; augusztus 3-án Klapka Komáromból kitörve ugyan elfoglalta a várost, de 15-étől ismét a császáriak kezére került.

Az 1870-es évektől látványosan hanyatlani kezdett a gabonakereskedelem. A szekereken és a kis hajókon történő szállítást a Bécs és Győr közötti vasúti forgalom elsorvasztotta. Győr fejlődése más irányt vett, a város ipari jelleget kezdett ölteni: 1896-ban megalakult a Magyar Vagon- és Gépgyár.

A trianoni békeszerződés csonkításai miatt az egykori Győr vármegyét egyesítették a területe töredékévé zsugorodott Moson és Sopron megyékkel. Győr váratlanul határvárossá vált.
A két világháború között az ország második legjelentősebb ipari centruma lett a fővárost követve, azonban a II. világháborús bombatámadások megsemmisítették iparát: súlyos károk érték a gyárakat, a vasútállomást, a síneket.

A háború után Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésére 1950-ben került sor, a megyeközpont pedig Győr lett. Ekkor csatolták a városhoz Kisbácsát, Pinnyédet, később, 1966-ban Bácsa községet, 1971-ben Ménfőcsanakot, Győrszentivánt és Gyirmótot. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások kiemelten érintették az itt élőket, mert Győr a forradalom második fővárosának számított.



Győr térkép
Győr cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!