A balatoni vízi közlekedés legrégebbi hagyományai kötődnek Fonyódhoz. A történelmi és kultúrtörténeti emlékeket egyaránt őrző város legrégebbi, nevezetes üdülőterülete a Bélatelep. A parti sávban vezet a Balaton körüli kerékpárút egyik szakasza.
Fonyód már a XVI. századtól állandó összeköttetésben állt Szigligettel. A menetrend szerinti hajóforgalom a XIX. század fordulójától indult el. A húsvéttól az ősz közepéig tartó idényben elsősorban a szemközti Badacsony az utazók célja, de a Balaton többi kikötőjével is rendszeres összeköttetésben áll.
Védettsége miatt a területet már hosszú évezredek óta lakják az egymást követő népek. Az első írásbeli említés 1082-ből származik. Szent László király latin nyelvű összeíró levelében Funoldi néven szerepel, a későbbi okiratok Fonoldként említik. Az Árpád-korban Fonyód és környéke nagyrészt a pannonhalmi apátság birtokában volt.
Az 1840-es években elkezdődő természetátalakító munkák során készült többek között a kikötő, amelynek 464 méteres mólója a leghosszabb a Balaton környékén.
A fonyódi üdülőtelep kialakulása Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvoshoz kötődik, aki rávette barátját, a földbirtokos Zichy Bélát, hogy birtokának egy részét parcellázza fel a leendő nyaralók számára. Így alakult ki a tulajdonosról elnevezett Bélatelep. Pár évvel később, egy másik részen a Sándortelep, melynek névadója Berzsenyi Sándor főorvos, az üdülőtelep alapítója volt.
Az üdülőterületeken az első világháborúig folyamatosan folytak a nagyszabású építkezések. A második világháború után azonban nehezen indult újra a fürdőélet.
Fonyód történelmi emlékei közül érdekes látványosság a Fácános-erődben található egykori cölöpvár nyomai, a sáncok, vizesárkok maradványai. Nevezetes kuriózum emellett az 1939-ben épült Kripta-villa, amelyben Abrudbányai-Rédiger Ödön elveszített szerelmének állított emléket életnagyságú szobrokkal berendezett, márvány nászi szobával.
Természeti értékeket őriz az egykori vulkanikus működés eredményeként létrejött Vár-hegy és a Sipos-hegy, amelynek északi, amfiteátrum-szerű katlanában sportcentrumot alakítottak ki. A csúcson lévő Postás-kilátó a turisták számára remek pihenő- és kilátóhely.
Meleg víz után kutatva találták meg az utóvulkanizmus eredményeként létrejött szénsavas vizet, melyet 1960 óta palackoznak.
Fonyód 1989-ben kapta meg a városi rangot.
A településen áthalad a 7-es számú főút, de megközelíthető vasúton, a Budapest-Nagykanizsa vonalon is. A Kaposvár irányából érkező vonatok a Dél-Dunántúllal kötik össze a várost. A parti sávban kialakított kerékpárút a kikötőtől egészen Szárszóig vezet.
A város megismerését segítheti A Balaton és környéke című kötet.
Fonyód térképFonyód cikkek
