Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
Eger a legszebb barokk városok egyike. Évszázados építészeti emlékeinek, egyházi kincseinek, borkultúrájának, gyógyfürdőjének, valamint a kulturális rendezvényeinek köszönhetően Észak-Magyarország legjelentősebb idegenforgalmi központja.

A város nevét egyes feltételezések szerint az Eger-patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. 

Az itteni látnivalók közül kiemelkedik a székesegyház, a líceum, illetve az épületben lévő érseki könyvtár és a csillagvizsgáló, a vár, a Dobó István Múzeum, a Dobó tér, a minorita templom, a Gárdonyi-ház, a megyeházán látható Fazola-kapuk, a Ráctemplom, a Templom Galéria, a város alatti pincerendszer és persze a Szépasszony-völgyben lévő pincék sora.

Útikönyvben: Eger és környéke

Az Eger és környéke című útikönyv Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontját mutatja be, emellett elkaluzol a vidék nevezetes látnivalóihoz: Szilvásváradtól Mezőkövesden és Egerszalókon át Recskig.

Az Eger és környéke című útikönyvet megrendelheti webáruházunkban!

Autós túraajánlat a környékre! (pdf)

Az első telepesektől a törökökig

A régészeti feltárások alapján elmondható, hogy itt már a X. század közepétől egy állandó, megtelepedett népességnek kellett élnie. Az újabb kutatások szerint a XI-XII. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztek Egerbe és környékére.

István király az elsők között alapított Egerben püspökséget. Az ásatások során felszínre került egy kör alakú templom, valamint egy kisebb palota maradványa is. A régészeti feltárások megerősítik azt a korábbi hagyományt, hogy első királyunk az egri székesegyház építését valóban nézhette a tőle északra fekvő, később királyszékének nevezett magaslatról.

Kora középkori történetéből semmilyen írásos emlék nem maradt ránk, ugyanis a tatárjárás idején elpusztult a káptalani levéltár. Ebben az időben a város a mai Várdombon állt, és csak ezután terjeszkedett a domb alatti területekre. A tatárjárás idején a mongolok könnyűszerrel foglalták el a várost, ezért 1248-ban IV. Béla utasítást adott kővár építésére.

A középkori Eger fénykorát a XV. század második felében élte. Ebben az időszakban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, s helyükre szőlőt telepítettek. A településen egyre több polgári ház épült. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a régi vízfolyást követő belvárosi, ma is kanyargós mellékutcák. A különböző környékbeli települések, például Almagyar, Czigléd stb. összeépültek Egerrel. Mátyás király uralkodása idején a város humanista püspökei hatalmas összegeket áldoztak püspöki székhelyük fejlesztésére.

Egerben jól tudták már 1526 után, hogy a török nagy hadjáratra készülődik, ezért hozzáláttak a vár megerősítéséhez. Új tornyokat, bástyákat építettek, illetve ekkor készült el az Almagyar-dombra felkúszó külső vár fala is. A vár kapitánya az 1540-es években már Dobó István volt. Az 1552-es év hozta el Eger számára a nagy helytállás lehetőségét, dicsőségét. Az ostromgyűrű 1552. szeptember 10-én zárult be a vár körül. A negyvennapos ostrom után a török sereg október 18-án elvonult a vár alól. A várat a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni, amikor már zsoldosok védték. A török hódoltság idején jött létre az egri vilajet (kerület), itt volt a török hódoltság hivatalos határa. A török uralom idején a város megrongálódott házait úgy-ahogy helyreállították.

Barátok, borok és a barokk

A törökök 1687-es kivonulása után megjelentek a jezsuiták a városban, majd jöttek a ciszterciek, minoriták, ferencesek, szerviták, trinitáriusok, és csakhamar hatalmas építkezésekbe kezdtek. A felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. A szabad királyi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő püspök, Fenessy György visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását.

Az egyházi rendek kulturális szempontból is sokat jelentettek a város életében. Ekkor kezdődött meg az elemi szintű és a középiskolai tanítás, és Telekessy püspök már 1700-ban megindította a papi szemináriumot, 1740-ben Foglár György jogi iskolát, az 1760-as években Markhot Ferenc orvosi iskolát létesített.

Az 1700-as évekre tehető az egri borvidék kialakulása. Ekkor telepítették be a város határát szőlővel, a bor nagy részét pedig külföldre szállították.

A Rákóczi-szabadságharc időszakában 1703-tól 1711-ig a város a felszabadult országrész központja volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem többször tartózkodott a település falai között, s itt volt a főhadiszállása is.

Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés időszaka. Eger püspökei, különös tekintettel Barkóczy Ferencre és Eszterházy Károlyra, kialakították Eger ma is látható barokk városképét. Ebben az időben Eger létszámát tekintve az ország hatodik városa volt. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is. 1804-ben az uralkodó Egert érseki székhellyé emelte, ugyanakkor kivált belőle a kassai és a szatmári püspökség. A reformkorban Pyrker László János akkori érsek képtárat hozott létre, melyet 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Egerben nyitották meg 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt.

Az 1848-as szabadságharcban, a kápolnai csata előtt, Egerben volt a főhadiszállás. A híres huszárkapitány, Lenkey János is Eger szülötte. 1854-ben Eger megváltotta 50 000 forintért a kilenced és a taksa fizetését, és felszabadult az egyház hatalma alól.

Az egri borok közül a legtekintélyesebb és a legismertebb az egri bikavér, amelyet négy szőlőfajtából nyernek. A kékfrankos, kadarka, az oportó és a medina szőlőkből készülő, mélyvörös színű, mérsékelten fanyar bikavér rendkívül népszerű.

A város és a környék pincéinek többségét a vulkáni eredetű riolittufa altalajba, ebbe a könnyen vájható, faragható kőzetbe vágták. A jó pince jelentős mértékben hozzájárul a bor minőségének kialakuláshoz, megőrzéséhez. A legjelentősebb pincés területek között legismertebb a Szépasszony-völgy, itt van egy csoportban a legtöbb pince, és ez örvend a legnagyobb forgalomnak.
A hagyomány szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: Dobó vitézei vörösbort ittak az ostrom előtt, a törökök pedig bikavérnek hitték a magyar katonák szakállán lecsurgó vörös nedűt, ezzel magyarázva halált megvető bátorságukat.

A XIX. és a XX. század

A XIX. században természeti csapások sújtották a várost: tűzvész, árvíz és a pestisjárvány. Az elkövetkező évtizedek azonban a fejlődés számos bizonyítékát adták: cukorgyár, szeszgyár, keményítőgyár létesült. Létrejött a Swartz-féle gőzmalom és az egri dohánygyár. Ekkor építették a főpostát, s a banképületeket. A XX. század elején több iskola, a Siketnéma Intézet, a sportuszoda is megépült. 1904-ben megnyílt Egerben az önálló kőszínház. és az egri gyógyforrásokra épülve a strandfürdő, ahová már ekkor sokan jöttek pihenni, gyógyulni. Magyarországon 1933-ban Eger elsők között kapta meg a gyógyfürdőengedélyt.

A II. világháború Egert sem kímélte. 1944. november 30-án került a város a szovjet csapatok kezére. 1948-56 között a várost a klérus székhelyének tekintették, és megpróbálták háttérbe szorítani.

1956 után kezdődött meg a város iparának fejlődése. Ennek következtében lélekszáma gyarapodott, a város terjeszkedett. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, s több más várostól eltérően ezáltal megkímélték a pusztulástól, s az oda nem illő modern épületek beépítésétől. 1989 után sem jött létre környezetszennyező nehézipar, ezért a város és környéke meg tudta őrizni a Bükk és a Mátra által biztosított tiszta levegőjét. Talán ennek is köszönhető, hogy a város többször elnyerte a Virágos Város címet.



Eger térkép
Eger cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!