Dunaharaszti

A település egykor fontos folyami átkelőhely volt: a Duna-Tisza közén délről érkező út két helyen, Dunaharasztinál és Budapestnél lépte át a Dunát.

A terület a XX. század fordulójától kedvelt üdülőhely.

Az ősi település egy jelentős nagyságú, Duna-ágak által határolt és védett szigeten feküdt. Fontos szerepet játszott a római korban is: az átkelőhelyet védő római erőd maradványairól a középkori utazók sorra megemlékeztek. Korán megtelepedtek itt a honfoglaló magyarok is, amelyet egy a X-XI. századból származó köznépi temető leletei bizonyít.

A település első fénykorát Mátyás király uralkodása idején, a XV. században érte el, a XVI-XVII. századi török megszállás azonban tönkretette. Újjátelepítése Budavár visszafoglalása után megkezdődött.

Az első telepesek 1695-ben Schwaebisch Hall (Württenberg) és Blindheim (Bajorország) környékéről érkeztek. Dunaharaszti - német nevén Harast - ezt követően mintegy 200 évig folyamatosan fejlődő kisközség volt. Ehhez kapcsolódik a helyiek máig őrzött érdekes szokása, a május 16-i dunai gyertyaúsztatás. E hagyomány a német ajkú ősök "honfoglalására" emlékeztet, akik tutajon illetve hajókon érkeztek ide.

A település a XX. század elejétől a pesti polgárok kedvelt üdülőhelye lett. Itt született Baktay Ervin (1890-1963), a neves orientalista.

Dunaharaszti 2000-ben nyerte el a városi rangot.

Könnyen elérhető a település a ráckevei HÉV-vel, vasúton a Budapest-Kunszentmiklós-Tass vonalon, illetve autóval az 51-es úton, vagy az M0-ról lekanyarodva.

Dunaharaszti térkép
Dunaharaszti cikkek