Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
Debrecen évszázadok óta az észak-alföldi térség természetes szellemi, gazdasági és kereskedelmi központja. Gazdag kulturális emlékeinek, történelmi és vallási nevezetességeinek, fesztiváljainak és gyógyfürdőjének köszönhetően évente látogatók ezreit fogadja a város.

A középkori falu három tájegység, a Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál alakult ki. Itt haladt keresztül az Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal, amely fontos központtá emelte a települést. 

A kálvinista Róma

A XVI. és XVII. században a tudatos birtokszerzési politika révén alakult ki Debrecen óriási kiterjedésű - egészen a Tiszáig nyúló - határa, amely a város fejlődésének kellő gazdasági hátteret biztosított. Arisztokratikus, valláserkölcsi alapon működő, kálvinista szigorúságú városvezetése mindenkor a közösség érdekeit tartotta szem előtt, s azt hathatósan védelmezte is. Nem véletlen, hogy Debrecen máig a református teológiai oktatás fellegvára, a magyarországi reformátusság legjelentősebb központja; de újabban római katolikus püspöki székhely is.

A város a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. 1876 óta Hajdú megye, 1950 óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye. 2000-ben, az ország területének hét régióba szervezésekor Debrecen méltán lett formálisan is a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Észak-Alföldi Régió központja.

Az európai hírű református kollégiuma révén Debrecen évszázadok óta iskolaváros. A Debreceni Egyetem a város nagy hagyományokkal rendelkező egyetemeit (tudományegyetem, orvosegyetem, agráregyetem), főiskoláit, valamint a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolát nyugat-európai értelemben vett universitássá egyesítette. A várost az itt működő kutatóintézetek magas szintű tevékenysége hazánk egyik tudományos központjának rangjára emelte.

Rendezvények, események

Debrecen számos, idegenforgalmi szempontból is jelentős rendezvény helyszíne. Kiemelkedik ezek közül az augusztus 20-i Virágkarnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, az 1972 óta megrendezett Debreceni Jazz Napok, valamint a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, amely európai rangú zenei esemény.

Kiemelkedő jelentősége miatt külön említést érdemel a sok évtizedes hagyományokra visszatekintő debreceni Nyári Egyetem. Megfordultak itt magyarországi szolgálatra készülő diplomaták, hazánk és nyelvünk iránt érdeklődő egyetemisták, külföldön élő második-harmadik generációs magyarok - hogy az itt szerzett élményeikkel hazatérve jó hírét vigyék Debrecennek, Magyarországnak.

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 4-es úton Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felől, a 33-as úton Tiszafüred felől, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felől, a 471-es úton Mátészalka felől. Vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Füzesabony-Debrecen, vagy a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon.

Várostörténet

Írásos forrásainkban a XIII. század elején felbukkanó, később több falut magába olvasztó Debrecen 1361-ben már mezőváros, s egyben a Debreceni Dósa család kezén jelentős uradalmi központ. Bihar megyéhez számították, de különösen a XVI. századtól kezdve olyan tényleges, majd jogilag is biztosított kiváltságok birtokába jutott, amelyek nagyfokú függetlenséget eredményeztek. 1693-ban szabad királyi város lett, s így olyan törvényhatóság, amelynek vármegyei függése csak alaki. Rendkívül nagy gondot fordított arra, hogy az állattenyésztést és az állatkereskedelmet szolgáló határát növelje. Ezt a folyamatot a XVI. és XVII. században felgyorsította a török hódoltság, hiszen a környékbeli települések jelentős része elpusztult, a megmaradt lakosság Debrecenbe költözött, az elhagyott területek pedig a város határát gyarapították. Debrecen címerének legelső ismert változata 1560-ban bukkan fel.

A már századok óta sajátos fejlődési úton járó mezőváros helyzetében a török hódoltság fokozatosan teremtett új minőségi állapotot, amelyet a Török család kihalta és Várad török kézre kerülte (1660) még inkább felerősített. A református hitre tért, és a három hatalom ütközőpontján fekvő város befolyása országos méretekben is jelentős lett, köszönhetően gazdaságának, kézműiparának, kultúrájának és kollégiumának. A XVI. és XVII. században a tudatos birtokszerzési politika révén alakult ki Debrecen óriási kiterjedésű - egészen a Tiszáig nyúló - határa, amely a város fejlődésének kellő gazdasági hátteret biztosított. A debreceni vásárok nemzetközi hírűek voltak, s ez mondható el a messze földön híres debreceni mesterségekről is. Arisztokratikus, valláserkölcsi alapon működő, kálvinista szigorúságú városvezetése mindenkor a közösség érdekeit tartotta szem előtt, s azt hathatósan védelmezte is.

Várad visszafoglalása (1692) merőben új helyzetet teremtett, amennyiben a város ismét egyértelműen a magyar királyság fennhatósága alá került. Úgy képzelték megőrizni a város addigi jelentőségét, ha megszerzik a szabad királyi városi rangot, amely a városvezetés jelentős anyagi és erkölcsi áldozatvállalásával sikerült is. 1711 után kizárólagos protestáns kálvinista jellegét kénytelen volt ugyan feladni, de változatlanul a hazai reformátusság fellegvára maradt. Városi autonómiáját a bécsi udvar centralizáló törekvéseivel szemben rendre védelmezni kényszerült, ugyanakkor jelen volt a magyar Diétán. A XVIII. században azonban mégis egyfajta megmerevedés, védekezés jellemezte mind gazdasági, mind politikai, mind egyházi-kulturális téren. Fontos változás volt, hogy a XVII. században felhalmozódott kereskedelmi tőke jelentős része feudális földbirtokokba vándorolt át, amely közvetve visszahatott a város gazdasági életére. Ezt a fajta konzervativizmust sokan és joggal támadták, mégis a magyar értékek olyan átmentését tette lehetővé, amely nélkül a magyarság egésze lett volna szegényebb.

1849-ben - Pest-Buda feladása után - egy ideig a szabadságharc fővárosa, a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának színhelye. A város következetes Kossuth-kultusza ezzel is magyarázható.

Az addig Biharhoz számított településnek a vármegyei székhelyi rang (1876) új vonzáskört biztosított, és ez a szerepe gazdasági, kereskedelmi és kulturális fejlődésének újabb lendületet adott. Gyakorlatilag a dualizmus korában épült ki mai belvárosa, s új egyeteme révén az 1920-as, 1930-as években vonzása tovább nőtt, tiszántúli vezető szerepe ekkor már vitathatatlan. A II. világháború utolsó időszakában néhány hónapon át Debrecen még egyszer betöltötte az ország fővárosának szerepét: 1944. december 21-én itt ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés. 1950-től Hajdú-Bihar megye székhelye.

Annak ellenére, hogy a történelmi debreceni határt 1952-ben feldarabolták, térségi szerepe az utóbbi évtizedekben ipara, kereskedelme és nem utolsó sorban adminisztrációs központ volta miatt növekedett. 2000-ben, az ország területének hét régióba szervezésekor Debrecen méltán lett formálisan is a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Észak-Alföldi Régió központja.

Kulturális értékek

Európai hírű református kollégiuma révén Debrecen évszázadok óta iskolaváros. A 2000. január 1-jén megalakult Debreceni Egyetem a város nagy hagyományokkal rendelkező egyetemeit (tudományegyetem, orvosegyetem, agráregyetem), főiskoláit, valamint a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolát modern, nyugat-európai értelemben vett universitássá egyesítette. A felsőoktatásban betöltött kiemelkedő szerep mellett az egyetemi tanszékeken és a városban működő kutatóintézetekben folyó magas szintű tevékenység hazánk egyik tudományos központjának rangjára emelte. Debrecen a református teológiai oktatás fellegvára, a reformáció óta a kálvini hit erős bástyája, a magyarországi reformátusság legjelentősebb központja - a "kálvinista Róma" -; de újabban római katolikus püspöki székhely is. A magyarországi reformátussághoz és a kollégiumhoz kötődő nagyságok - például Méliusz Juhász Péter (1536-1572) református püspök, teológiai író, Szegedi Kiss István, I. Rákóczi György, Bethlen Gábor, Apafi Mihály, Maróthy György, Hatvani István, Sinay Miklós , - Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, - Irinyi János, a biztonsági gyufa feltalálója és Irinyi József, a szabadságharc egyik vezető politikusa, Degenfeld József gróf, a kollégium alapítványtevője, - Balogh Ferenc, Lugossy József, Budai Ézsaiás, és még sokan mások. - Fazekas Mihály (1766-1828), a Lúdas Matyi írója botanikusként is működött. Debrecenben van eltemetve, úgy mint Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805). A debreceni nagy triász, (Földi, Csokonai, Fazekas) legidősebb tagja a hajdúkerület egykori "fizikusa" (orvosa!), a kiváló költő, botanikus, nyelvújító: Földi János.

Debrecenhez kötődő művészek többek között Arany János, Ady Endre, Gulyás Pál, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád. A színháztörténetben is számontartják, hogy Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága az első színi előadást 1798-ban tartotta a városban. A város jeles szobrászművésze volt Medgyessy Ferenc.

Fesztiválok, karneválok

Debrecen számos, idegenforgalmi szempontból is jelentős rendezvény helyszíne. Kiemelkedik ezek közül a minden év augusztus 20-án több százezer érdeklődőt vonzó Virágkarnevál, amely az évtizedek során valódi karnevállá nőtte ki magát: a tizenöt-húsz, egy-egy jelenetet megformáló "virágkocsi" felvonulását hazai és külföldi menettáncosok, mazsoretek, néptáncosok, zenekarok színesítik. A kísérő rendezvényekkel tarkított, egész napos kavalkád végén a virágkocsik este újra felvonulnak a Piac utcán, hogy végül látványos tűzijáték zárja a programot.

Minden év márciusában két héten át kínál gazdag zenei és színházi programot a Debreceni Tavaszi Fesztivál. Kiemelkedő rendezvénye a Debreceni Jazz Napok, amely 1972 óta hívja évről évre a városba a műfaj hazai elitje mellett a nemzetközi dzsesszélet néhány kiválóságát is.

A kétévente, általában július első hetében megrendezésre kerülő Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny európai rangú zenei esemény. Ugyancsak kétévente, szintén a páros években rendezik meg a Katonazenekari Fesztivált, amelynek szokásos időpontja június vége. A látvány és a zene szempontjából egyaránt különleges élményt nyújtó nemzetközi seregszemle a debrecenieken kívül is egyre több érdeklődőt vonz a városba.

Kiemelkedő képzőművészeti rendezvény az Országos Nyári Tárlat, amely háromévente ad alkalmat a hazai képzőművészek bemutatkozására. A tárlat öt héten át várja a látogatókat júliusban-augusztusban, a Nyári Egyetem időszakában.

Bár nem a tömeges idegenforgalmat célozza, a város és az ország szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentősége miatt külön említést érdemel a sok évtizedes hagyományokra visszatekintő debreceni Nyári Egyetem. A Kossuth (az átszervezés óta Debreceni) Egyetem és a város által közösen szervezett kurzusokon több ezren ismerkedtek meg a magyar nyelv alapjaival, vagy éppen tökéletesítették nyelvtudásukat, miközben színvonalas előadásokat hallgattak az ország életéről, az itt zajló társadalmi folyamatokról. Megfordultak itt magyarországi szolgálatra készülő diplomaták, hazánk és nyelvünk iránt érdeklődő egyetemisták, külföldön élő, nyelvünket egyáltalán nem vagy csak alig beszélő második-harmadik generációs magyarok - hogy az itt szerzett élményeikkel hazatérve jó hírét vigyék Debrecennek, Magyarországnak.



Debrecen térkép
Debrecen cikkek

találat

A hivatalos beutazási szabályokat könnyen ellenőrizheti itt: konzuliszolgalat.kormany.hu
Utazásainkhoz önrészmentes útlemondási- és utasbiztosítást kínálunk!
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres, írjon nekünk itt!

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

körutazás

Kultúra és természet: Vác és Gödöllő. Botanikus kert és Medvepark

1 napos buszos utazás Gödöllőre és környékére
14.900 Ft/fő

Gyönyörű fővárosunk, Budapest

1 napos buszos utazás Budapesten
15.200 Ft/fő

Mátra alján, falu szélén... Barangolások a borok földjén

1 napos buszos utazás Egerre és környékére
15.500 Ft/fő

A bakony dombjai között vonatozunk! Csókakő vára, Őskü, Zirc és Veszprém

1 napos buszos utazás Zircre és környékére
17.500 Ft/fő

Lovasszínház Komáromban - Tartalmas kirándulással a Duna mentén

1 napos buszos utazás Komáromra és környékére
17.700 Ft/fő
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!