Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás

A főváros és környéke földrajzi, történelmi és közigazgatási értelemben egyaránt ″az ország szíve″. A régió magában foglalja a fővárost, Pest megye egészét, Komárom-Esztergom megyének a Dunakanyar környéki részét, valamint Nógrád megye börzsönyi körzeteit.

A tájat - a földtörténeti korok kőzeteket alakító és mozgató erőin túl - két természeti tényező formálta: a víz és az ember. A víz elsősorban a Duna. De a táj alakulásába "beleszóltak-szólnak" a hegyvidék többnyire békésen csordogáló, egyszer-egyszer sziklákat görgető, fákat tördelő, szurdokokat mélyítő, megvadult elemmé váló patakjai is. Aki ebben a régióban jár, a természeti és történelmi-kultúrtörténeti értékek kimeríthetetlen tárházából válogathat.

A Dunától keletre

A régió északi csücske, a vulkanikus eredetű Börzsöny hegység turisztikai szempontból a Dunakanyar szerves része. A Börzsöny (vagy Berzseny) név magyarosan cseng, holott szláv eredetű: domblakókat, dombok közé települt embereket jelent.

A 15 millió éves Börzöny az Ipoly völgye, a Duna és a Nógrádi-medence közé ékelődő, 600 négyzetkilométer kiterjedésű hegység. Forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Nagy átlagmagassága miatt gyakran tartós hótakaró fedi, így téli sportolásra is alkalmas. Legmagasabb pontja a Csóványos (939 m). A Vác melletti Naszály (652 m) mészkőröge már a Dél-Cserhát részeként néz le a Dunára, értékes kövét Vácott dolgozzák fel.

Félszigetszerűen nyúlik be az Alföld síkságába a Gödöllői-dombság, amelyet túlnyomórészt lösz és homokos üledékek borítanak. A lösztakaró Isaszeg, Kerepes és Pécel vidékén a legvastagabb, a futóhomok Mogyoród és Fót, valamint Csömör és Kistarcsa között borít még ma is jelentős területeket. A dombság csak néhány helyen emelkedik 300 méter fölé. Legmagasabb pontja a Margita-hegy (345 m) Gödöllő és Veresegyház között. Fótnál különálló hegyrögök emelkednek: a Magastető, a Kőhegy és az irodalomtörténetbe került Somlyó, amelyen a Fóti dalt írta Vörösmarty Mihály.

A Margita-hegy aljában eredő Rákos-patak Isaszegen és Pécelen át éri el a Rákos-vidéket, mely szinte félkaréjban öleli körül a pesti belső kerületeket. Rákoskert, Rákosliget magasabban fekszik, mint a Gellért-hegy, ezért itt alakultak ki a főváros pesti villanegyedei.

A Tápió-vidék jól körülhatárolható, önálló karakterű kistája a régiónak, amely megnevezését az ótörök eredetű nevet viselő folyóról, a Tápióról kapta. A 75 kilométer hosszú folyó menti vidék keskeny sávban nyúlik el a Gödöllői-dombságtól a Zagyva árteréig. A vidék egykor nehezen járható mocsárvilág volt, amely a Tápió 1926. évi szabályozásával vált megközelíthetővé.

A Duna-Tisza közi hátság - Magyarország legnagyobb homokvidéke - északon a Pilisnél kezdődik, és onnan egészen az országhatárig tart. Felszíne homokbuckákkal, futóhomokos területekkel, szikes tavakkal tarkított. Növényzetében a nyáras-borókás vegetáció az árvalányhajas homokpuszta-rétekkel váltakozik. Jelentős foltokban élnek itt telepített akácosok és fenyvesek, valamint a bőséges napfényt és a meszes altalajt megháláló gyümölcsösök és szőlők.
A hátság évi középhőmérséklete 10,5 Celsius-fok, de ez nagy szélsőségeket takar: e vidék híres kánikulai melegeiről és téli hidegeiről.

A főváros határától a Duna-Tisza közi síkvidék feléig nyúlik a Pesti-síkság, amelynek felszínét túlnyomórészt a Duna üledékei borítják - hordalékkúpok és teraszmaradványok formájában. Átmeneti terület ez a középhegységek és az Alföld között, a Duna mentén sok helyütt fürdésre, strandolásra alkalmas, ligetes partrésszel.

A budai hegyektől a Visegrádi-hegységig

A régió kistájai közül az egyik legismertebb és leglátogatottabb a Budai-hegység, melynek fő építőanyaga a mészkő és a dolomit. A Pilisvörösvári-törésen túl emelkedik a Pilis hegység - ez a középhegység legmagasabb része. A Pilishez szorosan kapcsolódó Visegrádi-hegység építőanyaga vulkáni eredetű andezittufa. A hegység egy időben keletkezett a Börzsönnyel, amitől a Duna választotta el.

A Budai-hegységnek a Hármashatár-hegytől a Hárs-hegyen át a Szabadság-hegyig húzódó vonulata patkó alakban fogja közre a főváros budai kerületeit. A hegység tagjai közé sorolt Gellért- és Vár-hegy napjainkra teljesen körbeépült. Különleges természeti értéket képvisel a Sas-hegy. A Szabadság-hegy folytatásának is tekinthető Csiki-hegyek vadregényes dolomitsziklái a főváros melletti Budaörs festői kulisszái.

Ahogy távolodunk a Dunától, a csúcsok egyre magasabbak (Nagy-Szénás: 551 m). A hegyek Dunára lefutó lábánál természetes hőforrások fakadnak. Budapesten, a Rózsadomb aljában eredőek táplálják a Császár-, a Lukács- és a Király-fürdőt, a Gellért-hegyiek a Rác-, a Rudas- és a Gellért-fürdőt. Az északabbra eredő - csillaghegyi, római- és pünkösdfürdői - források vize már langyosabb, és inkább a fürdést szolgálják, mint a gyógyulást.

A Zsámbéki-medence egykor mocsaras, nádasokkal teli lapály volt, legelőkkel, rétekkel, halastavakkal. A medence vizeit ma a Tinnye környékén eredő Töki-patak vezeti le. Felduzzasztott vize Bia határában egy kb. 83 hektár nagyságú halastavat (Biai-tó) alkot. Onnan nevét megváltoztatva, Biai-patak néven folyik tovább, majd a fővárostól délre Benta-patakként éri el a Dunát.

A medencét északról a Budai-hegységhez tartozó Nagy-Szénás, továbbá a hegység legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb hegye, a Nagy-Kopasz (558 m), valamint a Fekete-hegyek (466-493 m) határolják. Délkeleti peremét a Törökbálint és Biatorbágy között elterülő dombvidék erdős hegyhátai, az Iharos (333 m) és a Kőhegy (302 m) alkotják.

A Dunakanyar festői tájaitól elválaszthatatlan a Pilis és a Visegrádi-hegység. A Pilis a Dunántúli-középhegység legmagasabb része, szinte "záróköve" annak a dolomit- és mészkővonulatnak, amely északkelet-délnyugati irányban átszeli a Dunántúl területét. A két hegység két táj képviselője. A Visegrádi-hegység vulkáni alakzatai, vadregényes szurdokvölgyei különböznek a Pilis dolomitból és mészkőből felépített formáitól. Ez az ellentét legszembetűnőbb a két hegység között Pomáz, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek irányában határt húzó törésvonalban.

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a híres, szép kilátást nyújtó Dobogókő (700 m). A Pilis hegység meredek szirtjei közül a legjobban a Pilis-tető emelkedik ki, 757 m-es csúcsa egyben a Dunántúli-középhegységnek is "tetőpontja". A hegység növényzete általában zárt erdő, de sok a virágos rét és tisztás is. A magasabb hegyek erdeit bükkösök alkotják, az alacsonyabb lejtőket pedig gyertyános tölgyesek. Az erdők aljnövényzete igen változatos. Különleges, védett növénytani érdekessége a Pilis hegységnek a Pilis-tető sziklaszélén tenyésző magyarföldi husáng. A gazdag állatvilágért, a fejlett agancsú szarvasokért, vaddisznókért külföldi vadászok is gyakran felkeresik a vidéket.

A Pilis viszonylag kevés, évi 650 mm csapadékot kap. A sok meredek, délkeleti mészköves lejtő különben is szárazabb jelleget ad a hegységnek. A mélyen fekvő karsztvíztükör a távoli lejtők forrásait, például a Római-forrásokat, a csillaghegyi Árpád-fürdő forrásait táplálja. A hegységnek saját állandó vízfolyásai nincsenek, nyaranként a Dera-patak ki is szárad.

A két nagy sziget

Az 54 kilométer hosszú Csepel-sziget 247 négyzetkilométernyi területével a legnagyobb a magyarországi Duna-szakaszon. A folyam iszapos hordaléka alakította ki 150-100 ezer évvel ezelőtt. Az utolsó ezer évben királyi vadaskert volt, a magyar királynék birtoka. A megyeri révnél már a középkor polgára is átkelhetett a folyón.

A szigetet keletről határoló Ráckevei (Soroksári)-Duna jobb és bal partja a budapestiek és a környékbeliek kedvelt üdülő- és hétvégi kirándulóhelyévé, horgászparadicsomává vált a XX. század közepére. A sziget nyugati oldalán a Duna főágának, az "Öreg-Dunának" a jobb partja már a Dunántúlhoz tartozik.

Ha Budapest alatt kelünk át a folyón, az Alföldhöz hasonló síkság képe fogad. Ahogy északnak tartunk, újra megjelennek a hegyek, egyre összébb szorítva a lakható-művelhető lapályt, míg végül a Visegrádi-szorosban már csak a folyónak és a part menti útnak marad hely.

A Dunakanyarnak - a hegyek mellett - természetesen része a Budapesttől északra fekvő folyószakasz és annak közvetlen környéke is. Budapest, valamint a Balaton után ez a harmadik legfontosabb turisztikai területe az országnak.

A Visegrád alatt kezdődő, 56 négyzetkilométeres Szentendrei-szigetet hat kisebb szigetből a Duna építette. A középkorban a Tahi és a Rosd nemzetség birtokolta. A török korban szultáni (khász) birtok volt. Néhány faluja akkor el is tűnt. Az egykori Torda településből például csak a váci révnél álló Pokol csárda maradt meg.

A Duna partjai, tartozzanak bár szigethez, vagy szárazföldhöz, kiváló lehetőségeket kínálnak a horgászoknak, vízi túrázóknak, a hagyományos vagy extrém vízi sportok kedvelőinek. A dunai természetes strandok - ott, ahol a víz minősége megengedi - nyaranta gyerekzsivajtól hangosak. Az is megtalálja kedvtelése helyét, aki gyalog vagy kerékpáron a parti galériaerdők hatalmas nyár- és fűzfái között a madár- és állatvilággal kíván megismerkedni - a vidék természeti értékeit őrző Duna-Ipoly Nemzeti Park jóvoltából.



Budapest és környéke térkép
Budapest és környéke cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!