Bucsa

A település megközelíthető: a 4-es úton Karcagig, onnan déli irányban 11 km a Füzesgyarmat felé vezető úton. Bucsa és környéke már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolták a környékbeli ásatások. Első írásos említése 1321-ből való, ekkor a Barsa család birtoka volt, akiket leszármazottaik, a Nadányiak követtek. Akkoriban a vidék a...

A település megközelíthető: a 4-es úton Karcagig, onnan déli irányban 11 km a Füzesgyarmat felé vezető úton.

Bucsa és környéke már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolták a környékbeli ásatások. Első írásos említése 1321-ből való, ekkor a Barsa család birtoka volt, akiket leszármazottaik, a Nadányiak követtek. Akkoriban a vidék a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott "vadvízország" volt, Karcag és Füzesgyarmat között csónakkal közlekedtek az emberek. A vízi világ méretére jellemző, hogy sem katonák, sem királyi megbízottak nem merészkedtek a mocsárba az azt jól ismerő, ún. rétes-emberek nélkül. A vidék legkeresettebb árucikke az akkor itt tömegesen előforduló kígyószerű hal, a csík volt.

Réthy Zsigmond Körösök vidéke című munkájában így írt: A Körösközben minden bizonnyal több volt a hajó - ahogy a kisebb-nagyobb csónakokat nevezték -, mint a kocsi. A hajózó utakon bodonhajóval jártak, azzal szállítottak terményt, sokszor az állatokat és a vándorkereskedőket portékáikkal együtt. Ezeket a hajókat egyetlen darab mocsári tölgy-, szil- vagy kőrisfából faragták ki, néha még 10 méternél is hosszabbak voltak. Ennél kisebbek voltak a sárhajók, melyeket ló vagy ökör húzott a Sárrét településeinek mocsaras útjain.

A török időkben a falut porrá égették, lakosai elmenekültek. A XVIII. századi puszta a betyárok, a szilajpásztorok hazája volt, a következő évszázadban települtek be a zömmel füzesgyarmati földművesek, Bucsa-Újülés néven.

Bucsa térkép
Bucsa cikkek