A Lofoten-szigetek és a Lappföld hegyóriásai

1. nap: A Lappföld (Sápmi)
Találkozás a Liszt Ferenc reptéren a délelőtti órákban. Elrepülés Narvikba, átszállással. Menet közben vázlatos felkészítés a három skandináv országra és Oroszországra kiterjedő Lappföld (Sápmi)határairól, földrajzáról és természeti sajátosságairól. Néhány szemelvény Lappland (svéd lappföld), Lapland (finn lapföld) és Finnmark (norvég lappföld) múltjából, lakosai, a számik mai életéről, körülményeiről. Megérkezés Narvik nemzetközi repterére az esti órákban, majd utazás a szállodánkba.
Szállás: Narvikban

2. nap: Narvik és fjell-jei
Reggeli után indulás a város feletti Fjellheisstasjonen felvonó állomásra. A 14.000 lakosú Narvik (óészaki nyelven Knarravík, vagyis a hajók öble) a 78 km hosszú és több, mint 500 m mély (!) Ofotfjorden-fjord partján épült, festői földrajzi fekvésű érckikötő – minden irányból 1.500 – 1.700 m magas hegyekkel és platókkal körbevéve. A város felett tornyosuló Fjellheisstasjonen-re néhány perc alatt juthatunk fel felvonóval, s szép idő esetén belátható innen Nordlandkormányzóság (38.500 km2) szinte minden hegyvonulata és szigete. Séta közben néhány szó a tőlünk 200 km-re délre lévő Északi-sarkkör skandináviai területeiről, illetve a rendkívül ritkán lakott Nordland (kevesebb, mint 10 fő/km2) népesség viszonyairól. A skandináv típusú gleccserek és platók (fjellek) természetföldrajzának megtapasztalása. Délutáni utazás az 1.700 m feletti Frostisen fjell tövéhez. A csoport döntése és erőnléte alapján túra az azonos nevű Frostisen-gleccser nyelvéhez. Útközben néhány szó a Golfáramlat áldásos éghajlat módosító hatásáról, s hogy hogyan válhatott Narvik a kirunai és gällivarei ércbányák (mindkettő svéd) fő kikötőjévé. Szállás: Narvikban

3. nap: Átkelés a Skandináv-hegység főgerincén; az Abisko Nemzeti Park völgyei
Reggeli indulással utazás a Skandináv-hegység főgerincéhez, a norvég-svéd határra. Menet közben rövid fotószünetek a legszebb pontokon, ismertetővel az 1.700 km hosszúságú magashegység földtörténeti kialakulásáról, az utolsó jégkorszak máig látható jelenségeiről. Az Északi-sarkkörtől északra eső hegyvonulatok topográfiájának rövid ismertetése, különös tekintettel „Svédország teteje”, a Kebnekaise (2.111 m) és „Finnország teteje” a Haltitunturi (1.324 m) hegyeire. (Utunk mindkét hegy tövében elhalad.) Rövid séta és pihenő Svédország téli-nyári sífővárosában, az örökkön havas Riksgränsen-ben, majd továbbutazás a hatalmas U alakú völgyeiről és hegyvidéki tundráiról híres Abisko Nemzeti Parkba. A nemzeti parkot 1909-ben alapították, a sarkvidéki természet tanulmányozása (és megóvása) céljából, az Abisko Scientific Research Station ma is Svédország egyik legfontosabb kutatóállomása. A park emlősállományának legismertebb tagjai a jávorszarvasok, de látni itt rénszarvascsordákat, sőt szerencsés esetben rozsomákot, sarki rókát, sőt hiúzt is. 2,5 órás túra a nemzeti parkban, rövid látogatással a 440 km (!) hosszú Kunsgleden túraútvonal kezdőpontjánál. Vezetés Norbotten-megye és Svédország legészakabbi városába, Kirunába. A 18.000 lakosú „Hófajd város” (Kiruna jelentése lapp nyelven) Skandinávia legfontosabb vasércbányászati központja. A városba érkezés után látogatás a híres Kiruna kyrkában, az ország egyik legkülönösebb fatemplomában, majd „nézelődés” a gazdagságot hozó, de szigorú indusztriális környezetben. Vázlatos áttekintés a kirunai vasérc bányászatáról, értékéről, stratégiai szerepéről a II. Világháborúban – illetve, hogy miért süllyed el a régi város, s miért kell újat építeni – egy új helyszínen.
Szállás: Kirunában

4. nap: Utazás Finnország tetején
Reggeli után vázlatos áttekintés a „két” irdatlan Lappföld, a több, mint 109.000 km2 méretű Lapland (Svédország) és a több, mint 100.000 km2 méretű Sápmi (Finnország) természeti viszonyairól, majd utazás a „két” irdatlan Lappföldön át. A Svéd Lappföld népsűrűsége 0,8 fő / km2, ezzel Földünk egyik legritkábban lakott vidéke. A szórványosan megtelepült közösségek mindegyike rénszarvastartásból él. Fotószünetek, ahol a táj, vagy a rénszarvas helyzet úgy követeli. Ebéd tarisznyából a ligetes tundra nyílt ege alatt. A finn határ átlépése Kaaresuvanto-nál, majd utazás Sápmi legészakibb területén, a szinte lakatlan Enontekiö tundráján, a Halti-fjell irányába. A 8.400 km2 méretű Enontekiö (számi nyelven Eanodat) „Finnország teteje”, egyetlen, a Skandináv-hegységre felkapaszkodó kerülete. Utazás a festői Könkämäeno-folyó mentén, rövid pihenőkkel. Késő délutáni érkezés a 114 fő lakosságúra duzzadt Kilpisjärvi városkájába. Szállásaink elfoglalása. Pihenőnk megkezdése, vagy fakultatív sétánk megkezdése az azonos nevű, óriási tó partján, illetve a számik ikonikus hegye, az 1.029 m magas Saana „bálnahátára.” A végtelen panorámák, a Halti-fjell kúphegyei látványának élvezete az éjféli nap alatt.
Szállás: Kilpisjärvi-ban, „Finnország tetején”

5. nap: Skandinávia vadvilága; A legendás Stetind lábaitól a Vestfjorden hullámain át
A napi utazás hossza: 410 km, 7 óra vezetés és 2 kompozás, összesen 2,5 óra hosszan)
Kora reggeli indulással utazás Skibotndalen festői völgyében a Storfjorden-fjord partvidékére, a finn-norvég határ átlépésével. A Lyngen-Alpok égbeszökő gerinceinek fotózása, majd felkanyarodás a Tamokdalen örök hófödte csúcsai vidékére. Rövid pihenő a Målselvfossen-vízesés kristálytiszta vizénél, majd utazás a Polar Park Arctic Wildlife Center vadasparkba. Közös séta az Atktisz vadvilágát bemutató parkban, különös tekintettel a ragadozók kifutóira (erdei farkas, rozsomák, skandináv hiúz, barnamedve). Utazásunk folytatása délre, a Salangsdalen jégformálta völgyében, Norvégia „nemzeti hegye” a Stetind lábaihoz. A sokáig megmászhatatlannak hitt, a tengerből kiemelkedő 1.392 m magas csúcs igazi természeti csoda. Formája, egy obeliszkben végződő, lecsiszolt gömb-piramis a fotósok sokaságát „hívja” a 827-es út kilátópontjaira. A rendelkezésre álló időtől függően, a legjobb megfigyelő pontok keresése, rövid sétákkal. Átutazás a Stetindtunellen-alagúton, majd „visszafjordulás” a Vestfjorden-fjord partjára, Skarberget kikötőjébe. Félórás utazás kompon Bognes városkájába, majd vezetés Hamarøy-félszigetének csücskébe, Skutvikba. 2 órás hajózás a Vestfjorden hullámain át a Lofoten-szigetekre, Svolvaer városába. Útközben a drámai szépségű szigetek és hófödte csúcsok fotózása, szerencsés esetben bálna megfigyeléssel.
Szállás: Kabelvåg körzetében

6. nap: A vikingek emlékezete; a Norvég-tenger aranya
Reggeli után rövid áttekintés a teljes egészében az Északi-sarkkörtől északra elhelyezkedő, összességében 1.227 km2 területű szigetek kivételes természeti szépségeiről és értékeiről. A szigetek elnevezése óészaki nyelven Lófót, aminek jelentése: a hiúz lába. A Lofoten-szigetek csoportjainak mai beosztása, É-D irányban: Austvågøy; Gimsøy; Vestvågoy; Flakstadøy;  Moskenesøy; Værøy és Røst. Programunk az utolsó kettő, emberek által nem lakott, madárszikla övezet kivételével minden helyszínt végiglátogat. (!) Vezetés a kabelvågi Lofotakvariethez, a tengeri akváriumhoz. A közös látogatás után utazás az első lélegzetelállítóan gyönyörű halászfaluba, Henningsvær-be. A hihetetlenül meredek, a tengerből tornyosuló hegyek, a színpompás házak és a festői halászkikötő látványának élvezete, rövid szabad programmal. Utazás a Lofotr Viking Múzeumba. Látogatás a több mint 1.000 éves (83 m hosszú!) törzsfői hosszúházban, ismerkedés a viking kor (VII-XI. század) életkörülményeivel. Néhány saga a viking felfedezőkről, hogyan jutottak el a norvégok a Feröerszigetekre, Izlandra, Grönlandra  és Új-Foundlandra (Kanada). Hazaúton séta Svolvaerben, a Lofote fővárosában. Fakultatív túra a Svolvaer Fløya kilátópontjára, a város fölé.
Szállás: Kabelvåg körzetében

7. nap: Az Arktisz talán legszebb szigetei
Sokan állítják, hogy a Lofoten-szigetek Skandinávia legszebb szigetei. Mások meg azt, hogy Földünk északi tájainak legszebb szigetei. Kinek lehet igaza? A mai napon ennek járunk utána, a képeslapszerűen szép halászfalvakban, végig a Vestfjord vizei mentén: Látogatás Nusfjord „hegyek közé préselt” kicsiny kikötőjében. Hamnøy horogszerű félszigeténél átlépés a szigetperemi mégapróbb szigetek és hidak útszakaszára. Sakrisøya és Olenilsøya kystfort halszárítóinak megtekintése, rövid séták s rácsodálkozás az egekig nyúló tűhegyes csúcsok világára. Utazás az Olaf király útján (E10) Å városkájába, az út- és szigetek végére. Séta az Å Utsiktspunkt végponthoz. Közös látogatás a Norvég Halászfalu Múzeumban, majd látogatási lehetőség a Lofoten Szárított hal Múzeumban. Visszautazás a legszebb norvég településként is titulált Reine-be. Közös séta, majd szabadidő. 3 órás túra lehetőség a legendás Reinebringen kilátópontra. Visszaérkezés a szállásunkra az esti órákban.
Szállás: Kabelvåg körzetében

 8. nap: Ahol az óceán és az ég találkozik
Reggeli után utazás Eggum-ba, a Norvég-tenger partvidékére. Ismertető a terepen a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán északi medencéjének vízrajzáról. Séta az óceánparton. Utazás az óceán vize felett a Fredvang hidakon. Túrák a rendkívül ritkán lakott Haukland és Uttakleiv partszakaszok fehér homokos strandjain. Választható 1-2 órás séták a legszebb kilátópontokra, jelzett ösvényeken. A viking leszármazottaknak séta a vízben, esetleg úszás… Esti visszaérkezés a szállásra.
Szállás: Kabelvåg körzetében

9. nap: Trollfjorden hajózás; Møysalen árnyékában
A mai délelőttön két különböző program között választhatunk: 1./ Kései ébresztő, pihenő a szálláson, majd szabadidő és vásárlási lehetőség Svolvaerben vagy 2./ 3 órás fakultatív hajókirándulás a Trollfjordban. A Ratsundet-szorosból kiágazó Trollfjorden Norvégia legkisebb, s mégis egyik legismertebb fjordja. A 3 km hosszúságú, 70 m mély fjord, helyenként csak 80 m (!) széles, oldalaiban függőleges falakkal és 1.000 m magasságot meghaladó, állandóan jeges és havas csúcsokkal, mint pl. a Higravtinder (1.191 m), vagy a Trolltinder (1.045 m). Érthető módon, a fjord partjain nincsenek utak vagy települések, ez a ragadózó madarak paradicsoma. Él itt fehérfarkú rétisas, kőszális sas, északi sólyom és vándorsólyom is. A hajókirándulás része a fjordba való eljutás, a fjordon történő áthajózás és szerencsés esetben a frissen fogott halakkal történő sas etetés is. Délután közös utazás a Møysalen Namzeti Park hegyeihez. A Himnøya-szigeten található alpesi vonulatok szinte Alaszka hangulatát idézik, a tengerből kiemelkedő 1.200 m magas falakkal. A rendelkezésre álló időtől függően fotózás, esetleg rövid séta, majd utazás az Ofotfjorde-fjord mentén a reptér melletti szállodába. Szobáink elfoglalása este.
Szállás: Reptéri szállodában

10. nap: Pannónia visszavár…
Reggeli után nagyon rövid transzfer a reptérre. Elrepülés Oslo-ba és érkezés a délelőtti órákban. Átszállással megérkezés a Liszt Ferenc reptérre esti órákban.