Törökország térkép

Tehát ahogy nem rég írtam, elindultunk hosszú utunkra. Itthon egy kevés vonatozással Szegedig juttottunk. Aztán itt Máté Bence barátunk elvitt minket egyenesen a Román határra. Itt kezdődött a stoppolós rész. Két kaminonból lejutottunk a török határra. Már itt kaptunk egy kis ízenlítőt a török vendégszeretből. Mindenét megosztotta velünk a török sofőr,  sőt még ebédre is meghívott. Sajnos a határon kikaptunk egy igazi paraszt kamionsofőrt úgyhogy szinte örültünk hogy Isztambul bejárátanál kitett minket. Magába a városba inkább nem mentünk me. Röpke 15 milliós metropolisz.

A keleti kézműves áruk, illatok és kelmék különleges világával csábít az isztambuli Nagy, vagy más néven Fedett Bazár, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Már maga az épület is varázslatos; a hatvan fedett utcácskára tagolódó épületkomplexum csaknem ötezer üzletet rejt, melyekben ékszereket, aranyat, antik bútorokat, szőnyeget, bőrárut és ruhaneműt, kerámiákat, és fűszereket kínálnak áru fajtánként csoportosítva. A Nagy Bazárban mintegy 250-400 ezer látogató fordul meg naponta.

A Boszporusz nyugati, európai partján fekvő leglátványosabb palota a Dolmabahce sarayi, mely 1843-1856 között, I. Abdul-Medzsid szultán rendeletére épült, felváltva ezzel a Topkapi palota szultáni rezidencia jogkörét. 1856-1923 között a Dolmabahce palota volt az Oszmán Birodalom adminisztratív központja. 

Isztambuli látogatás három biztos úti cél – a Kék mecset, a Topkapi szeráj és a Hagia Sophia – nélkül egészen biztosan nem létezik. Ha az ember a csodálatos török metropoliszra gondol, e három épület körvonalai, a kecses minaretek, tornyok és a csodálatos márvány, csempe, mozaik és kalligráfia díszítések tűnnek fel lelki szemei előtt. [utazom:csikkep:41662] Turisztikai szempontból szerencsés, hogy e három épület, épületkomplexum Isztambul óvárosában egészen közel fekszik egymáshoz, úgyhogy nem is kell sokat közlekedni a nevezetességek között.

Isztambul misztikája, keleties hangulata, illatai, ízei és gyönyörű épületei számos írót, szerzőt, vagy épp filmrendezőt ihlettek már meg. A város feltűnt Agatha Christie könyveiben (akinek a híres Pera Palace hotel volt kedvenc szállodája), de több James Bond filmben is, hogy csak a leghíresebbeket említsük. De vajon minek köszönheti ezt a hatalmas sikert? Ennek járunk most utána…

Isztambul egyik legpáratlanabb panorámáját minden bizonnyal az Aranyszarv-öböltől északra elterülő Beyoglu negyed csúcsán magasodó Galata-torony (Galata Kulesi) nyújtja. Akár innen nézünk körül (az Óvárosra, az Aranyszarv-öbölre, a Boszporuszra), akár a tornyot látjuk a Topkapi palota által uralt Szeráj Csúcsról, vagy az alatta, az Aranyszarv-öblön átívelő Galata-híd egyik sörözőjéből, mindenképpen fenséges látnivaló.

Isztambul Beyoglu negyede olyan, mint egy kis francia hatású ékszerdoboz, sokan úgy is nevezik, mint a Kelet Párizsa. A turisták között rendkívül népszerű kerület az Aranyszarv-öböltől északra terül el, különválva így a régi városrésztől, mellyel a Galata-híd köti össze.