A budapesti beszállás katasztrófa a fapados gépeknél. Kb. egy fél-egy óra álldogálás- araszolás nem embernek való körülmények között hőségben, vagy éppen hidegben, szélben, az évszaktól függően. Ha van másik , számomra megfizethető, nem fapados légitársaság, azt választom, de ez a lehetőség ritkán adódik Budapestről átszállás nélkül. Mikor veszik már figyelembe a légitársaságok vezetői, hogy nem vágómarhák vagyunk - bár a környezetvédők tiltakoznának az ellen, hogy az állatokat ilyen embertelen módon kezeljék! -, hanem emberek, magam és a férjem az idős kategóriába tartozván kevéssé bírjuk ezt a fajta fizikai megterhelést, azt ne mondjam: "bántalmazást". Felháborító, hogy komoly összeget fizetve a reptéri illetékért, ezt a szolgáltatást vagyunk kénytelenek elviselni, ha utazni akarunk! Külföldön ez a fajta "utas-bántalmazás" nem létezik, még a fapados járatok esetében sem! Innentől kezdve nem minősítem a légitársaság egyéb szolgáltatásait, mert nem érdemlik meg a fáradságot!

Kicsit laza csekkolás. Elsőbbségi beszállás nem nem volt lehetséges vagy mindenkinek az volt. Segítség a gépen biztosított volt. Információ megfelelő.

Kellemes lett volna a repülőút, de indokolatlanul hideget csináltak a fedélzeten. Mindenki fagyoskodott, hiába zártuk el az ülés feletti szellőztetőt. Kérésre sem mérsékelték a hideget. 3 órán keresztül ez több mint kellemetlen.

Mire a repülőgéphez értünk kisebb gyalogtúrát kellett tennünk bodegaváros és kordonok között. Odaértünk a géphez és az üzemanyag töltés végett csak az első ajtón lehetett beszálni egy darabig. A gép visszafelé 25-30 perces késéssel indult.

Az indulással nem volt gond, de vissza felé rá kellett fizetni a poggyászra 33 euro-t 3 kg-ért. A társaság hozta a vártat, szűk hely, zsúfoltság. Szánalmas, hogy ilyen árak mellett azért fizessek plusba, hogy a családommal ülhessek. A pilóta mindkét alkalommal magyar volt, szuperül vezetett! A személyzet profi volt.