Nepálról alapfokon

Nepálról az átlagembernek a Himalája talán eszébe jut, de földrajzilag pontosan már nehezen tudná elhelyezni. Ne érezzük magunkat rosszul, ők ugyanígy vannak velünk.

Nem emlékszem már pontosan, hogy az iskolában mennyit olvastunk az ázsiai országokról. (Egy valamire azért nagyon jól emlékszem, hogy Európa keleti határa az Urál-hegység, így onnan nézve kis hazánk több mint a kontinens kellős közepe, tehát legyen bennünk annyi nacionalizmus, hogy Kelet- helyett minimum Közép-Európához soroljuk magunkat.) Barátságos nép lévén a nepáliak előszeretettel kérdezgetik a turistákat, honnan is érkeztek, de ez inkább számít beszélgetésindítónak, hasonlóan az amerikai „how are you?”-hoz, mint őszinte érdeklődésnek. Visszakérdezvén ugyanis alig tudják megmondani, mi fán is terem Magyarország, és merre is kéne keresniük azt egy térképen. Próbálkozhatunk „a nagy Nyugat” felemlegetésével, hogy Ausztria, meg Németország, meg a Földközi-tenger, csak hogy ne legyen nagyon messze az a bizonyos kályha, de ez sem gyújt világosságot a fejekben. Mentségükre legyen mondva, ha földrajzilag nincsenek is mindig képben, angolul azért kiválóan beszélgethetünk velük, legyen szó 11 éves kisgyermekről vagy a Phewa-tavon megöregedett csónakos bácsikáról – és ez talán sokkal fontosabb is.

Nepál egy másfélszer akkora ország, mint hazánk, északon Kína, délen India határolja. Domborzatát tekintve délen síkság, északon pedig a Himalája hegyláncolatai színesítik a felszínt. A világ tíz legmagasabb hegyei közül nyolc itt található: Annapurna I (8.091 m), Manaslu (8.163 m), Dhaulagiri (8.167 m), Cho-oyu (8.201 m), Makalu (8.463 m), Lhotse (8.516 m), Kanchenjunga (8.586 m), Everest (8.848 m).

Az ország öt különböző éghajlatot produkál, amelyek szorosan kötődnek a magasságkülönbségekhez. Egy klasszikus nepáli körút során gyakorlatilag mindben lehet részünk: az 1.200 méter alatti szubtrópusi, az efölötti, de még 3.600 méter alatti meleg és hűvös mérsékelt, valamint a 3.600 méter feletti magashegyi éghajlatban, majd a tundra szélsőségesebb időjárási körülményeiben. Utazásunk során nem is az éghajlat az, ami befolyásolni fogja a repülőjegyünk foglalási időpontját, hanem a monszun: hogy esik-e az eső és mennyit. A monszun időszak júniusban kezdődik és majd’ négy hónapon át tart. Aki mégis ekkortájt érkezne, annak vigaszul szolgáljon, hogy elég eltérő mennyiségben hull alá a csapadék az ország egészére nézve. A Bengáli-öböl felől érkező légtömegek, a Himalája, illetve a Nyugat-India felől fújó száraz ún. lhu áramlat miatt például Pokharában ez időszak alatt akár 300 cm eső is eshet, míg Jomsomban és közvetlen környékén viszont – ami csak 65 km-re fekszik Pokharától – kevesebb, mint 30 centi. Ennyi eső mellett az Alföldön már biztosan kialakult volna Európa legnagyobb tava is, és akkor nem csak az osztrák és német turisták járnának hozzánk felváltva, de horvát barátaink is elgondolkoznának, nem kényelmesebb-e egy homokos-pázsitos part a betonnal vízszintezett szikláknál?

Nepál kultúráját, az ország képét és nemzeti szokásait alapvetően határozza meg a vallás. Az emberek 80%-a a hinduizmust gyakorolja, míg 10% buddhista filozófia szerint éli életét. Ez a két vonulat az egész létet behálózza – apró szertartásokból építik fel napjaikat, melynek alapvető kellékei a mécsesek, füstölők, a rizs, a marigold (mennyivel szebb ez, mint a mi büdöske szavunk!) és a legélénkebb színekben pompázó festékporok, melyekkel nem csak a ruháikat teszik egyedivé, de ezzel rajzolják fel az édesanyák is gyermekeik homlokára az ún. tikkát, mely a harmadik szemet jelképezi. Mindez jól megfér, sőt tökéletes összhangban van a buddhista jelképekkel: sztúpákkal, imamalmokkal, imazászlókkal, olvasófüzérekkel. Az utcák káoszszerű hangulatát az illatos füstölők és a számos kis üzletből kiszűrődő meditációs zene próbálja kifésülni. Bármerre is járunk, folyamatosan vallási szobrokba botlunk – Visnu, Siva, Ganesa, Tara, Káli, Krisna, hogy csak a legismertebbeket említsük, és természetesen Buddha, aki mindent lát és mindig mosolyog.

A Nepált megjárt utazónak biztosan örök emlék marad a helyi közlekedés. Az egy dolog, hogy az európai rendhez szokott járókelő duplán forgatja a fejét a jobbkormányos forgalomban, biztos, ami biztos, de aki nem tud attól elvonatkoztatni, hogy a dudaszó nem a személyiségének kritika, csupán hangos jelzés, hogy vegyük észre, nem vagyunk egyedül, az rövid időn belül meglehetősen frusztráltan fog járni-kelni az üzletek és nevezetességek között. Idő kell, amíg megszokja az ember, ahol egy autó elfér, oda általában a busz is betuszkolja magát. A helykihasználás maximális, a szűk keresztmetszet csak a turista lehet, aki nem tudja elég gyorsan venni az akadályokat – jóllehet, balesettel majd’ három hét alatt nem találkoztunk.

Sokat törhetjük a fejünket, vajon mi volt előbb: a szegénység vagy az igénytelenség. Itthon veszélyes hulladéknak számító szemétkupacok mindenhol, koszos edényekből készített utcai „snackek” és a letörölhetetlen por, mely mindent belep. A szálló por azért is veszélyes, mert a tüdő mélyére is lejut, majd felszívódik, így bekerül a keringésbe. Kathmandu levegőjének szálló por koncentrátumára nincsenek adatok, azonban erősen ajánlott maszkot hordania annak, aki többnapos látogatást tervez a fővárosba, hogy elkerülje az asztmás köhögő rohamokat.

Nepálba látogatva hagyjunk időt magunknak, hogy képesek legyünk olyan, számunkra képtelenségeket is elfogadni, mint hogy a tehén legeli a fát; a kakas a második emeleti terasz kőkorlátján udvarol a tyúknak; hogy a vörös foltokat a tereken bizony az előző este rituálisan levágott állatok habzó vére hagyta, melyek belével buszokat szokás felszentelni; hogy egy negyven éves busz igenis képes emelkedőn, kanyarban kamiont előzni; hogy egy egyszerű zöldséges tészta elkészítési ideje túl van a másfél órán; és olyan, hogy filézett csirkemell, egyszerűen nem létezik.

Ha a kultúrsokkon túltesszük magunkat, amire felkészülni nemigen lehet, képesek leszünk meglátni azt a szépséget, meghallani mindazt a csendet, amiért itthonról elindultunk.

Ha kedvet kaptál, nézd meg ajánlatunkat!

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Nepál körút - 9 nap
» Nepál: Annapurna-kör gyalogtúra - 17 nap
» A mesés aranyháromszög és Nepál a varázslatos Himalájával (Kathmandu, Patan, Pokhara) - 14 nap
» Delhi - Jaipur - Agra Aranyháromszög és Nepál - 12 nap
» Betekintés a Himalája elragadó országaiba - 14 nap

Információs oldalak

» Nepál képekben, nepáli élmények
» Nepál képekben, nepáli élmények

Cikkeink

» Téli expedíció a világ egyik legnehezebb csúcsára, a Himalájában - Kovács Attila
» Bringázás Kathmandu környékén - Kovács Attila
» Nepál legszebb hegyvidékein - Kovács Attila
» A Himalája tájain - Kovács Attila
» Képek a Mount Everest alaptáborból - Kovács Attila

Utazások

» Korzika, a kalandkeresők szigete - 11 nap - 7 nap szabadság
» Nepál: Annapurna-kör gyalogtúra - 17 nap
» Peru kalandutazás - 19 nap
» Schneeberg kirándulás - 1 nap
» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1946 méter) - 1 napos túra
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!