Kesznyéten
A község látványossága a gazdag növény- és állatvilágot rejtő Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. A terület egy része szerepel a nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyek listáján, és bekerült a WWF hódvisszatelepítési programjába is.Kesznyéten területe már több ezer éve is lakott volt, amelyet későbronzkori és koravaskori régészeti leletek...
A község látványossága a gazdag növény- és állatvilágot rejtő Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. A terület egy része szerepel a nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyek listáján, és bekerült a WWF hódvisszatelepítési programjába is.
Kesznyéten területe már több ezer éve is lakott volt, amelyet későbronzkori és koravaskori régészeti leletek is bizonyítanak. Oklevelek először 1252-ben említik az egy időben a diósgyőri várhoz tartozó falut, amely 1528-ra jelentős településsé nőtt: igaz, név nélkül, de már az első magyar térképen is szerepel.
A reformátussá lett község 1595-ben már saját templommal rendelkezett, 1652-ben pedig saját iskolával is. Ezt a templomot 1887-ben tűzvész pusztította el, de később helyreállították.
Az I. világháború után a község komoly fejlődésnek indult. A Hernád folyó itteni mesterséges mellékcsatornáján 1945-ben adták át a mai napig üzemelő törpe vízerőművet, amely a falu egyik nevezetessége. A másik a Tisza folyó holtága mellett 1990-ben kialakított tájvédelmi körzet, amelyben a nádasok, mocsárrétek és holtágak, valamint a ligeterdők védett állat- és növényfajoknak, elsősorban vízimadaraknak nyújtanak otthont.
A tájvédelmi körzet Kesznyétenben kiépített látogatóközpontja szállást is kínál, vendégeit pedig egy horgásztó is várja. Mellette agrár-környezetvédelmi mintagazdaság működik.
Kesznyéten Miskolc irányából a 3-as számú főútról Felsőzsolcánál lekanyarodva, Bőcs, Berzék, Köröm és Girincs érintésével közelíthető meg, a főváros felől az M3-as autópályáról Igrici felé letérve érhető el.
