Egerlövő
A 3. számú főútról Mezőkövesden át - Borsodivánka irányába haladva - érünk el Egerlövőre. Árpád-kori alapítású település, neve 1221-ben a Váradi Regestrumban is előfordul "Luen" alakban. Később Lew, Lenew alakban fordul elő. A XIV. században a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. Eger ostromakor a törökök elpusztították, utána az összeírások hosszú ideig pusztának mondják.A...
A 3. számú főútról Mezőkövesden át - Borsodivánka irányába haladva - érünk el Egerlövőre.
Árpád-kori alapítású település, neve 1221-ben a Váradi Regestrumban is előfordul "Luen" alakban. Később Lew, Lenew alakban fordul elő. A XIV. században a diósgyőri váruradalomhoz tartozott. Eger ostromakor a törökök elpusztították, utána az összeírások hosszú ideig pusztának mondják.
A XVII. század végétől a Mikszáth Különös házasságából is ismert Dőryek a falu legnagyobb birtokosai.
A falu Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen fekszik. Az itt élő emberek megélhetését elsősorban a mezőgazdaság adja. Környezetét szántók, rétek, kiserdők, csatornák jellemzik.
Mezőkövesdtől 11 km-re, Egerlövő határában lépünk a Borsodi Mezőség területére. Az 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Gelej-Mezőcsát-Tiszadorogma-Mezőnagymihály községek által közrezárt terület egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét.