Borsodivánka
Közúton Mezőkövesden vagy Mezőcsárton át érhető el a Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli határán, az Eger-patak partján lévő település. Tömegközlekedése jó, hiszen a faluban megállója van az Egerből és Miskolcról Debrecenbe, illetve Szolnokra közlekedő távolsági buszoknak. A település határában sáncokkal körülvett földvár nyomai voltak láthatók bizonyítva, hogy a község már a honfoglalás előtt...
Közúton Mezőkövesden vagy Mezőcsárton át érhető el a Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli határán, az Eger-patak partján lévő település. Tömegközlekedése jó, hiszen a faluban megállója van az Egerből és Miskolcról Debrecenbe, illetve Szolnokra közlekedő távolsági buszoknak.
A település határában sáncokkal körülvett földvár nyomai voltak láthatók bizonyítva, hogy a község már a honfoglalás előtt is jelentékeny hely volt. A falu régi neve Iván volt, a Rátoldokkal rokon Sartivánvecse nemzetség birtokaként. A XIV. században Jowan alakban írták, birtokosai ebben az időben a Hanckófiak voltak. A török hódítás előtt több család is osztozott az itteni területeken.
A hódoltság idején sem hagyták el a lakosok a falut, előbb Hatvanba, majd Egerbe fizették az adót. Mivel a Tisza árteréhez közel eső terület volt, rabló, portyázó csapatok esetén a lakosság állatállományával együtt az ártéri szigetekre menekült.
A hódoltság után katolikus vallású, színmagyar nemzetiségű, úrbéres jobbágyfaluként tartották számon. A XVIII. században előbb az Orczy, majd a Prónay család lett a falu birtokosa. Az Orczyak később eladták birtokukat, a Prónayak azonban még a XX. században is községi birtokosok voltak. A falusi lakosok többsége a nagybirtokon helyezkedett el. A XIX. századig Kis-Iván volt a neve, így különböztették meg Sajóivánkától.
Az itt élő emberek többsége ma is a mezőgazdaságból él, bár a Tisza közelsége miatt az idegenforgalom is jó lehetőségeket kínál a gazdaság fellendülése számára.
