Ároktő
A 3. számú főútról Mezőcsáton át haladva közelíthető meg a Tisza jobb partján lévő, szépen gondozott település. Kedvező vízállás esetén, tavasztól őszig, komppal is át lehet kelni a folyón. Már a bronzkorban is lakott hely volt, de más honfoglalás előtti kultúrák leletei is megtalálhatók. A település határában húzódott a feltehetően VII....
A 3. számú főútról Mezőcsáton át haladva közelíthető meg a Tisza jobb partján lévő, szépen gondozott település. Kedvező vízállás esetén, tavasztól őszig, komppal is át lehet kelni a folyón.
Már a bronzkorban is lakott hely volt, de más honfoglalás előtti kultúrák leletei is megtalálhatók. A település határában húzódott a feltehetően VII. századi Csörsz-árka vagy Ördögárok nevű avar kori erődítményrendszer, amely átívelt a Duna-Tisza Köze északi területein, és egyes maradványai még napjainkban is felfedezhetők.
Első említése egy 1267-ban átírt eredetileg 1067-ben kelt oklevélben szerepel "Aruk" néven. 1194-ben mint Aructeu jelenik meg, nevében is utalva a közeli Csörsz-árkára. A középkorban váltakozva Cserépvár és a tokaji vár tartozéka.
A XV. század végén Bakócz Tamás a birtokosa, aki azonban az egri káptalannak ajándékozza, és a ők maradnak a tulajdonosai a XX. századig. A törököktől sujtott falut 1668-ban a sáskajárás is tönkretette. A kuruc korban a rácok sarcolták meg, de szenvedett a település az 1848-49-es szabadságharcban az átvonuló orosz csapatoktól is. 1869-ben egy túzvész a falu jelentős részét - templomával együtt - elpusztította.
Az itt élő embereknek elsősorban a mezőgazdasági munka ad megélhetési lehetőséget, de a Tisza közelsége miatt az idegenforgalom is jó hatással lehet a helyi gazdaság fejlődésére. A szép Tisza-parti környezetben számtalan kikapcsolódási lehetőséget találunk. Kedvelt úti célja a vízimádó, horgászni vágyó családoknak.
