Szentgotthárd térkép
A közeli határátkelő miatt sokan elhaladnak a város mellett, pedig érdemes megállni: megnézni a cisztercita templomot, a kötényes haranglábat, a szlovén nemzetiségi múzeumot.
Szentgotthárddal mára összeépült Rábakethely. Az 1980-as évek elején több falut is Szentgotthárdhoz csatoltak: Rábafüzesen (Raabfidisch) ésJakabházán (Jakobshof) németek laktak, 1946-ban túlnyomó többségüket kitelepítették; a Felsőszölnök felé vezető út mellett találjuk a szlovén/vend lakosságú Rábatótfalut (Slovenska Ves). Szentgotthárdhoz csatolták Máriaújfalut és Farkasfát is. Máriaújfalu eredetileg két község volt: Rábakisfalud és Talapatka. Az 1800-as évek végén az egyesítéskor kapta mai nevét. A város neve pedig ma is több nyelven szerepel a helységnévtáblán, a Szentgotthárd mellett ott áll a Sankt Gotthard és a Monoster is.
Múltidéző
A várost III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített a Lapincs és a Rába összefolyásánál lévő területre. Számukra monostort és templomot építtetett. A település azóta viseli a templom védőszentje, Szent Gotthárd a nevét.
A város életét is befolyásoló jelentős esemény volt az 1664-ben lezajlott szentgotthárdi csata, ahol Montecuccoli császári generális legyőzte Köprüli Ahmed török hadvezér seregét. A csatát a szégyenteljesnek nevezett vasvári béke követte, de a győzelem mindenképpen Magyarország török alóli fölszabadításának kezdetét jelentette. A szentgotthárdi csata emlékművei a szomszédos burgenlandi Nagyfalván (Mogersdorf) találhatók. Az egyik, a Schlossbergen álló hatalmas betonkereszt Szentgotthárdról is jól látható.
Az 1872-ben megnyitott körmend-grazi vasútvonal elősegítette a városka fejlődését. Kaszagyár, selyemgyár, óragyár nyílt, az addig szerény létszámú népesség is növekedni kezdett. Ezt a kezdődő fejlődés szakította meg az első világháború, amelynek befejezésével Szentgotthárd határváros lett. A második világháború után kifejezett visszafejlődés következett. A rendszerváltozást követően a város ismét erőre kapott, közös osztrák-magyar ipari parkot hoztak létre, több világcég telepedett meg itt.
