Szombathely

Szombathely elődje - a római birodalom tartományi székhelye -, Savaria emlékeit is őrzi a város, de a barokk korból szintén számtalan műemlék látható itt.

Az ország nyugati részén lévő Vas megye székhelye Szombathely. A város lakói méltó módon ápolják a római kori emlékeket, és arról is rendszeresen megemlékeznek, hogy a hagyomány szerint itt született a későbbi tours-i püspök, Szent Márton. Úgy  tartják, Márton szülőházának alapjaira épült a mai Szent Márton-templom.

Szombathely 1777 óta püspöki székhely, és ehhez illően nagyon sok keresztény műemlék van a városban. A püspöki palota épületében kapott helyet az egyháztörténeti múzeum és kincsestár. A székesegyházban több Maulbertsch-festmény látható.

Várostörténet

A római korban Claudius császár alapította a várost, a barokk korban Szily János idejében lett püspöki székhely, akkor épült ki a barokk városmag, a XIX-XX. századforduló táján pedig Éhen Gyula polgármestersége idejében létrejött a modern város. Három korszak, három városalapítás.

A város elődjét Krisztus után 50 körül alapította Claudius császár, majd a római birodalom tartományi székhelye lett. Ekkor kapta a Savaria nevet a fontos település: itt vezetett a Borostyán kő kereskedelmi út. 
Még a római birodalom, de már a kereszténység terjedése idejéből két híres és népszerű szent neve köthető a városhoz: 303-ban Savariában végezték ki Szent Quirinus sziszeki (sisciai) püspököt, 316-ban pedig Savariában született Szent Márton, a későbbi tours-i püspök, a nyugati világ egyik legismertebb, legtöbbet ábrázolt szentje.

A várost 455-ben földrengés döntötte romba, ennek ellenére folyamatosan lakott település volt, amely valószínűleg a népvándorlás korában, a hun uralmat követően sem néptelenedett el. Nevét ugyan közel 350 év után, csak 791-ben említették először, amikor Nagy Károly egy hadjáratról visszatérve felkereste a várost.
A Savaria név használata a magyar államalapítást követően a középkorban is fennmaradt, amikor is - a XI. században - már grófsági székhely volt, kisebb méretű várral. Mai neve 1274-ben bukkant fel először.

A középkor évszázadaiban a város a győri püspök birtoka volt, a török korban viszont jelentősége felértékelődött, gyakorlatilag a vármegye székhelye lett. Hivatalosan azonban Szombathely csak 1578-ban lett a vármegye központja, amikor a vasvári káptalant ide telepítették. 
A település a legsúlyosabb megpróbáltatásokon a Rákóczi-szabadságharc alatt esett át, így szinte második városalapításként is felfogható a szombathelyi püspökség 1777-es megalapítása. Ma jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek azok a műemléképületek, amelyek többsége ebben az időben készült. A város igazi fejlődése azonban csak az 1800-as évek végén indult meg. Szombathely vasúti csomópont lett, lakossága néhány évtized alatt többszörösére növekedett. Ebben az időszakban kezdték a települést a nyugat királynőjeként emlegetni.

A kiegyezés után rohamos polgári fejlődésnek indult város jövőjét a trianoni szerződés törte ketté. A második világháború után pedig zárt város lett, elszigetelve nemcsak Ausztriától, hanem az ország többi részétől is. Ez a helyzet csak a hidegháborús évek elmúltával változott meg.
A város területe az elmúlt 120 évben folyamatosan bővült. 1885-ben Szentmártont és Óperintet csatolták hozzá, 1933-ben Gyöngyösszőllős, 1950-ben Herény, Kámon, Olad, Gyöngyöshermán, Szentkirály és Újperint lett a város része, 1969-től pedig Zanat is Szombathelyhez tartozik.

Szent Márton

Szent Márton 316-ban vagy 326-ban született a római Pannónia provincia Savaria városában, a mai Szombathely elődjében. Márton édesapja légiós katonatiszt volt, akit ide-oda helyeztek, így kerültek Itáliába, majd Galliába.

Bár az ifjú már serdülőként elhivatottságot érzett a Konstantin császár által már éppen engedélyezett, törvényesített keresztény hitre és szerzetesi életre, apja akaratából előbb követnie kellett őt a katonai pályán, s így a császári gárda lovastisztje lett. Ezután játszódott le az amiens-i városkapu előtt a legendás jelenet, amikor köpenyét kardjával kettévágta, és egyik felét ráterítette az ott kuporgó, rongyos koldusra. Aznap éjjel álmában Krisztus jelent meg előtte, elajándékozott köpenyében, s e szavakkal szólt hozzá: "Márton, ezt a köpenyt te nékem adtad!" Márton utána nyomban megkeresztelkedett, majd a hitben való megerősödése, elmélyedése és buzgó térítő munkája nyomán 371-ben Tours harmadik püspökévé választották. De továbbra is barlanglakó szerzetesként élt, a Loire folyó tufa-meredélyébe vájt, fából rakott cellájában, nyolcvan tanítványával tanított és térített, két kezük munkájából éltek, semmit nem adtak fel vagy vásároltak, mindenük közös volt, még bort is csak beteg társaik fogyasztottak orvosságképpen.

Szent Mártont Tours-ban, a ma kéttornyú gótikus székesegyház elődjében szentelték püspökké, a XIII. században készült üvegablakai kék-vörös fényben ragyognak, és részben Szent Márton életét ábrázolják. Őt azonban egy másik templomban temették el, amit neki szenteltek. Legenda szerint, amikor 397-ben eltemették, a virágok novemberben is nyílni kezdtek, ezért nevezik e hónapot "Szent Márton havának" is. Sírja a kora középkortól a keresztény világ harmadik leglátogatottabb zarándokhelye Róma és Compostela után. 1997-ben, halála 1600. évfordulóján II. János Pál pápa is tisztelgett ott, kézírásos bejegyzése is olvasható.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!