Körmend

A barokk stílusú Batthyány-kastély, a kastélyban berendezett múzeum, a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott Batthyány család miatt vált ismertté Körmend.

A város legfőbb nevezetessége a Batthyány-kastély, melynek utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László, a "szegények orvosa" volt. A látnivalók közül figyelmet érdemel még a késő gótikus, XV-XVI. századi eredetű, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom, és a neogótikus stílusú evangélikus templom. Hangulatos sétát tehetünk a természetvédelem alatt álló kastélypark évszázados fái alatt. Különlegességnek számít a tőzikés Dobogó-erdő, amely a keményfás ligeterdők egyik utolsó maradéka. 

A város története

Neve valószínűleg török eredetű, átkelőt, gázlót jelent. Körmend első okleveles említése 1238-ból való, de feltételezhető, hogy a település ennél jóval régebbi, hiszen már 1244-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Béla királytól.
A város jelentőségét növelte, hogy fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. Az egyik út a délre, délnyugatra vezető, még a római időkben kialakult Borostyánkő út (a mai 86-os út nyomvonalán), a másik pedig a nyugatra, Grazba, Stájerországba vezető útvonal (a mai 8-as út).

Zsigmond király uralkodása idején az addigi királyi város földesúri kézbe került. A következő két évszázadban több tulajdonosa is volt. 1604-ben a Batthyány családé lett, ez a tény több mint három évszázadon keresztül meghatározta a város történetét.

Batthyány Ferenc, a dunántúli seregek kapitánya 1604-ben a török elleni védelemre használta a várat, majd az erődöt az 1650-es évek elején egy olasz hadmérnök tervei alapján jelentősen átépítették. A város sohasem lett hódoltsági terület. Lipót császár 1703-ban kiadott, a magyar várakat leromboltató rendelete ellen sikeresen protestált Batthyány Ádám: a körmendi erősség elkerülte a felrobbantást. A Rákóczi-szabadságharc alatt kurucok és császáriak egyaránt fosztogatták a helységet, de ők is elálltak az erőd lerombolásától.

Különösen fontos dátum 1716, hiszen ettől az évtől kezdve Körmend a Batthyány-birtokok igazgatási központja lett. 1871-ben elveszítette városi rangját, bár továbbra is a környék közigazgatási központja, járási székhely maradt. Itt élt az 1992-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László (1870-1931), a "szegények orvosa".

A városi rangot csak több mint egy évszázaddal később, 1979-ben kapta vissza Körmend.