Zalacsány
A település megközelíthető közúton: a Balaton déli partja felől a 7-esen, majd tovább a 76-oson vagy a 8-as útról Vasvárnál letérünk a 74-esre és Zalaegerszeg után keletre a 76-oson. Nevének eredete a szláv Csán személynévre vezethető vissza.
Valószínűleg már a római korban lehetett itt lakott település, mert az egykori római út Zalaapáti felől haladva, Zalacsányon keresztül szelte át a Zala – völgyet.
A helység neve első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király ,,Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta.
Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett, Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta.
A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a XIV. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. A terület ekkor a Hahót nemzetbeli Csák család birtoka volt. A Csák család a Csány család őse.
Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában.
A múlt század első felében szabályozták a Zala-folyót, így megszűntek a nádasok és megszűnt az áradás veszélye, megépült a Zalacsányon áthaladó Balatonszentgyörgy – Zalabér – Batyki vasútvonal, mely valóságos forradalmat jelentett a teherszállítás és a személyszállítás számára.
A településen született Csány László (1790-1849) kormánybiztos, miniszter, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja. A falu közelében egyre kedveltebb kirándulócélpont az 1991-ben létesült víztározó.
