Tét térkép

A település megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrig, majd továb déli irányban a 83-es úton.Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy Tét a kőkorszaktól kezdve lakott hely.

A honfoglalás után, a XI. században besenyők telepedtek le ezen a területen, ezért a település egyik részét Besenyő-Thetnek nevezték. Nevét feltehetően az első birtokosairól kapta (Thet-nemzetség). 

Az 1242-es tatárjárás után Besenyő-Thet elnéptelenedett. 
Első okleveles említése IV. Béla adománylevele 1269-ből,melyben: "Azon Thet földet, mely a besenyőké volt... Poky Tamásnak, királyi ajtónállómesterének adományozza".XIV. században sokat fejlődik Téth, és tovább virágzik Mátyás király uralkodása alatt is.

Tét lakói legtöbbet a török hódoltság alatt szenvedtek, a falu 1643 és 1646 között teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzése után újra benépesült a község. Ezekből az időkből (1697) való Tét legrégibb falupecsétje. 1704-ben a koroncói csata után Heister osztrák generális felégette a falut. 1715-ben Ailert Keresztély császári tiszt háborús sebeit meggyógyítja az egykori Besenyő-Téten feltörő forrás vize. Hamarosan megindulnak a zarándoklatok, és kialakul a mai Tétszentkút.

Tét 1771-tol 1950-ig a sokoróaljai járás székhelye, a környék szellemi és gazdasági központja. A XVIII. században Győr után a legnagyobb lélekszámú település a megyében. A francia megszállás idején Győr helyett Téten tartották a megyegyűlést 1809-ben. 1778-ban költözött ide a Kisfaludy család, és velük az akkor 6 éves Kisfaludy Sándor. 10 évvel később itt született nem kevésbé híres öccse, Kisfaludy Károly.
1795/96-ban itt volt plébános Révai Miklós, majd a Magyar Tudományos Akadémia alapító tagja Pázmándi Horváth Endre. Itt élt Téti Takács József földbirtokos Berzsenyi költő barátja.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után jelentős fejlődésnek indul a település, gazdakör, iparos kör, nőegylet alakul, szódagyártó üzem és gőzmalom épül. 1908-ban nyeri el a nagyközségi rangot, és ekkortól írják nevét "h" betű nélkül. Az első világháborúban a település fejlődése megtorpant, és csak az 1950-es években indult meg újra, bár érzékenyen érintette, hogy 1950-ben a járási tanácsot Győrbe költöztették. A hetvenes években több győri nagyvállalat (Lenszövő, Mezőgép, Elzett művek) fióküzemet, leányvállalatot telepít a nagyközségbe. Az 1990-es évektől kezdve a tulajdonviszonyok változásával csak a SOKORÓ Gépgyár maradt talpon. 2001-ben nyerte le Tét a városi rangot.
A városhoz tartozó Tétszentkút ismert zarándokhely.