Mosonszolnok
A település megközelíthető: a 86-os úton Jánossomorja után letérünk balra, vagy az 1-es útról Mosonmagyaróvárt elhagyva délnyugati irányban. A térré szélesedő Fő út közelében álló templom homlokzatán elhelyezett két bronztábla szövege és a címer sűríti a múltat.
A pelikán a Hanság jellegzetes madara volt és a falu fekvésére utal. A búzakalász a virágzó földművelést szimbolizálja. A századelőn Mosonszolnokot az ország leggazdagabb településének tartották. Ezt a virágzó gazdaságot morzsolta szét a II. világháború után a németajkúak kitelepítése. A település közelében van, közvetlenül a határon Albert-Kázmér szász-tescheni herceg hajdani mintamajorja: Albertkázmérpuszta.
Mária Terézia veje, a térségben birtokos Albert-Kázmér szász, tescheni herceg a XVIII-XIX. század fordulóján modern majorsági gazdaságot hozott létre. Az egyik majorsági központ Albertkázmérpuszta, ahová németajkú telepeseket hozatott a jól vezetett gazdaság. Virágzása az első világháborúig tartott, de az igazi visszaesés csak a II. világháború után következett be, hiszen 1930-ban még 420-an lakták a települést. A politikai elzártság a gazdaságot is tönkretette, és a rohamos elvándorlás már-már elnéptelenítette a hajdani virágzó gazdasági központot. A XIX. század elején érkező telepeseket házak, vendéglő, iskola várta. Ennek a kis majorsági központnak az épületei még így, erősen pusztult állapotban is sugallják egy múlt századi majorság településképét.
