Halászi
A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább keleti irányban. Címere és neve hordozza a múltját: lakói a magyaróvári uradalom halszállítói voltak. A XVI. sz.-ban mezővárosi kiváltságot nyert.
Évszázadokig a Habsburg család tulajdona volt. A falu temploma a legnagyobb a Szigetközben.
A Szigetközben hosszú évszázadokon át a sárral bevont, vesszőfalú házakat a kiemelkedésekre építették és náddal fedték. Ez az építkezési mód dacolt az árral, a víz levonulása után a vesszőfonatra ismét sarat vertek, kimeszelték és ment tovább az élet.
A XIX. században a tégla megjelenése és a folyószabályozás változást hozott, miközben a világ is kinyílt a kis falvak előtt. A városok barokk építészetéből mintát kaptak, ha szerényebben is, de követték a városok barokkos építészetét. A homlokzatot íves oromzattal díszítették és hullámos vonallal zárták le. A soros elrendezés, tehát a szoba, konyha, kamra sorrend, és a nyeregtető megmaradt, de a nyitott tűzhelyt kémény, a nádfedést a cserép váltotta fel. A másik nagy változás napjainkban, az 1950-es évek árvizei után következett be. A még hagyományos gazdálkodást is folytató lakosok, a városi életmód kellékeit kívánták bevinni házaikba.
A kisvárosokra jellemző négyszögletes telkeken már nem téglalap alapú, hanem a több funkciót is befogadó négyzetes házakat építettek. A soros elrendeződést felváltotta az összetett forma, a nyeregtetőt pedig a sátortető. Amit nem vittek el az árvizek, azt elvitte az 1945 után bekövetkezett életforma változás. A Duna-parton vízisportcentrum van kialakulóban. A futballpálya nyaranta táborozóhely, mellette motorcsónak-kikötő, csónakkölcsönző, a parton szabad strand, híres vendéglővel. A település módszeresen készül az idegenforgalomra. Számosan bekapcsolódtak a falusi turizmusba. Falunap és Duna-parti vigasságok jelentik a programot.