Gárdony
A Velencei-tó déli partjának legnagyobb városa, idegenforgalmi központ. Településrészei közül Agárd a legfejlettebb fürdőrész, Dinnyés pedig természetvédelmi terület. A gárdonyi termálfürdő egész évben várja a gyógyulni vágyókat.
Elnevezése magyar személynévből ered: a Gordun személynév 1260-ban fordul elő először adásvételi szerződésben.
A terület eredetileg a Csepel-szigethez tartozott, és királynéi birtok volt. Lakott helyként 1410-ben említik először. A régi község valamikor a tó partján terült el, de az áradások többször elöntötték, emiatt felhúzódott a magasabban fekvő domboldalra. Határában a XVIII. században puszták, majorságok hálózata alakult ki. Gazdasági életében ma is jelentősége van a mezőgazdaságnak.
Gárdonyban az üdülőépítések és a fürdőélet az 1920-as években kezdődött. Először néhány sportegyesület, természetbarát kör vásárolt itt telket, ezeken hétvégi házakat és kabinsorokat létesítettek. Az addig nádasokkal borított partvonalon 1926-ban építették ki a strandfürdőt.
A II. világháború eseményeit követően a fürdőélet az 1950-es évektől indult újra, az üdülőterület fejlesztése azonban csak 1958 után a Velencei-tavi Intézőbizottság létrejöttével kezdődött. Gárdony közigazgatási területéhez tartozik a település legfejlettebb fürdőrésze, Agárd, valamint Dinnyés is, amely természetvédelmi terület.
A Bika-völgyben talált gyógyhatású termálvízre 1984-ben Gárdony és Agárd között modern fürdő épült, mely egész évben látogatható. 36 fokos vizének kedvező élettani hatása a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségekben szenvedők számára ajánlott. A termálfürdő Fejér megye egyetlen fedett gyógyfürdője.
A település megközelíthető közúton: a 7-es számú főúton. Vasúton a Budapest-Székesfehérvár vonalon fekszik.