Pusztavám
A település megközelíthető közúton: Székesfehérvártól északra a 81-es úton Mórig, onnan tovább északkeletre 10 km, vagy az 1-es útról letérve Tatabányán és Oroszlányon keresztül. A település római kori emlékekben gazdag. A Móri-árok peremén, a Vértes-Bakony közti átjáróban kereszteződő római kori utak találkozásánál települt.
A település római kori emlékekben gazdag. Ez annak köszönhető, hogy a Móri-árok peremén, a Vértes-Bakony közti átjáróban kereszteződő római kori utak találkozásánál települt.
Régi neve Ondód, a Pusztavám elnevezést a XV. században felállított királyi vámhely után kapta. Ásatások bizonyították, hogy a középkorban templom és temető is volt itt. 1662-től a csókakői vár urainak birtokában állt, sorsa azonos volt a váréval. Közelében található a vértesszentkereszti "vörös kolostor" és a Csákok által épített, jelenleg romos Gerencsér-vár, amelyek már Komárom megyéhez tartoznak.
Lakossága a XIX. század közepéig mező- és erdőgazdálkodásból élt. Itt is megterem a híres móri ezerjó. A község nevét századunkban a szénbányászat tette ismertté. 1944-1971 között Pusztavám a Vértes egyik szénbányászati központjaként volt ismert. A bánya kimerülése után a bányaépületeket is felhasználva, ipari üzemeket létesítettek. Az "eocénprogram" keretében a közelben építették ki a Márkushegyi aknát. Ez az ország legnagyobb mélyművelésű bányája. A termelés 1981-ben indult. A bányában 1983. június 22-én tragikus kimenetelű sújtólégrobbanás történt. A pusztavámi szénbánya külszíni fejtésének gödreiben 15-20 m mély, tiszta karsztvizű tengerszem alakult ki.
A többségében német származásúak által lakott községben évente nemzetiségi napot rendeznek, és ápolják a partnervárosi kapcsolatokat. Pusztavám idegenforgalma a Németországhoz fűződő rokoni kapcsolatok és a falusi turizmus révén fejlődik.
A Vértes északnyugati előterében, 220 m tengerszint feletti magasságban fekvő település határát a Vértes oldalán erdőségek övezik. Természetes állatvilága igen gazdag. Vadállományában őz, szarvas, róka, vaddisznó, muflon fordul elő. A környék kedvelt kirándulóhely. Érinti a Vértesi Tájvédelmi Körzet, amelynek kivételes értéke a Pusztavám területéhez tartozó 150-170 éves pátrácos-tetői bükkös. Áthalad rajta a kéktúra útvonala.
