Kovácsvágás
A 3-as és a 37-es főutat összekötő útról - Mikóháza és Pálháza között - letérve érhető el a hegyek között fekvő település.A környéken talált paleolitikus és neolitikus kőeszközök arra utalnak, hogy ezen a vidéken nagyon régóta laknak emberek. A falu első írásos említése 1427-ből maradt fenn Vagas alakban. Az erdőirtványon keletkezett település -...
A 3-as és a 37-es főutat összekötő útról - Mikóháza és Pálháza között - letérve érhető el a hegyek között fekvő település.
A környéken talált paleolitikus és neolitikus kőeszközök arra utalnak, hogy ezen a vidéken nagyon régóta laknak emberek. A falu első írásos említése 1427-ből maradt fenn Vagas alakban. Az erdőirtványon keletkezett település - erre utal a neve is - első ismert birtokosa a pelsőci Bebek család volt, majd a Perényiek füzéri várához tartozott. A török hódoltság idején elpusztult, csak a XVIII. század második felében népesült újra a falu szénégetőkkel, erdei munkásokkal.
Műemléki szempontból figyelemre méltó a falu temetője, ahol a XVIII-XIX. századi református sírkövek mellett, kicsit távolabb - elkülönülve - 20-25 izraelita sírkő is található. Úgy tartják, az országban itt nyílt meg először, az 1940-es években falumúzeum, de az a háború miatt megszűnt, majd hosszú szünet után, 2004-ben avatták fel a település múltját bemutató új tájházat.
A település napjainkra is megőrizte hagyományosan mezőgazdasági jellegét, ma is sokak számára jelent munkát és megélhetést az erdő. A természeti környezet egyre több turistát vonz a faluba.
