Fony
Fony község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántótól 17 km-re, Encstől 20 km-re fekszik. Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való...
Fony község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántótól 17 km-re, Encstől 20 km-re fekszik.
Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való per kapcsán. 1269-ben Tymar Foon, 1297-ben Foon, 1330-ban Fony-nak írták. A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét királyi tímárok lakták. Ezt 1269-ben az ifjú király Csák nemzetséghez tartozó Zlauch fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de 1297-ben III. Endre, majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben.1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, ebből 458 római katolikus, 64 görög katolikus, 269 református volt.Fony a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott, ekkor 907 lakosa volt, 192 házban.
