Szalonna

A település a 27-es úton fekszik, de közvetlen kapcsolata van a 3-asúttal is. Vonattal a Miskolc - Tornanádaska vonalon jutunk el ide.A határában fakadó, és valószínűleg a községnek is nevet adó, enyhén sós vizű, langyos forrás közelében már az őskor embere is megtelepedett. A magyarság már a honfoglalás idején megszállta, de...

A település a 27-es úton fekszik, de közvetlen kapcsolata van a 3-asúttal is. Vonattal a Miskolc - Tornanádaska vonalon jutunk el ide.

A határában fakadó, és valószínűleg a községnek is nevet adó, enyhén sós vizű, langyos forrás közelében már az őskor embere is megtelepedett. A magyarság már a honfoglalás idején megszállta, de az első okleveles adat 1240-ből származik a faluról, amikor az Örsúr nemzetség egyes ágai a birtok egy részét eladták Tekus ispánnak és testvéreinek. Ekkor már állott kora középkori temploma. Tekus ispán leszármazottai itt építették fel rezidenciájukat. A család ezután Szalonnainak nevezte magát, és innen irányította vármegyényi birtokait. A XV. század második felében a Bebek család Csetneki ága anyai örökség címén a falu egy részének birtokába jutott, és 1474-ben ércbányászati jogot nyert Mátyás királytól Szalonna környékére.

A falu virágzásának a török dúlása vetett véget. 1562-ben a füleki bég lovasai felégették Szalonnát, és elhajtották lakosságát. Az elmenekültek visszatértek, és rövidesen újra megindult az élet az újjáépült házakban.

Innen alig másfél kilométerre található a Rakacai-tó. Itt élt és dolgozott Kalász László (1933-1999), a perkupai születésű neves költő.