Égerszög
A 26-os útról Aggtelek felé haladó útról letérve juthatunk el a településre. Három hajdani vármegye, Borsod, Gömör és Torna határán fekszik a kis falu. Neve az égerfából és a szegletet, zugot is jelentő szög szó összetételéből jött létre. A honfoglalás után fejedelmi, illetve királyi vastermelő szolgálónépek Kovácsi nevű faluja állt itt....
A 26-os útról Aggtelek felé haladó útról letérve juthatunk el a településre.
Három hajdani vármegye, Borsod, Gömör és Torna határán fekszik a kis falu. Neve az égerfából és a szegletet, zugot is jelentő szög szó összetételéből jött létre.
A honfoglalás után fejedelmi, illetve királyi vastermelő szolgálónépek Kovácsi nevű faluja állt itt. A később elnéptelenedett birtokot V. István király 1270-ben Böjte (Buhte) vízóvónak adományozta. Miután őt a birtokára szemet vetett nagybirtokosok a XIV. századi belháborúk idején megölették, és családját elüldözték, a területet Károly Róbert 1321-ben Egerszeg néven Tomori Elus Jánosnak adományozta, aki családjával oda is települt, és néhány év múlva már kőből templomot is építtetett.
Égerszög nevét a határában 1954-ben felfedezett Szabadság-cseppkőbarlang tette országosan ismertté. Ez volt az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb, 2717 méteres barlangja, de a viszonylag szűk járatok miatt a látogatók előtt ma sem nyitott. Az idilli környezet, a kristálytiszta levegő, a karsztvizekből eredő ivóvíz, a tökéletes csend kirándulóközponttá tette a települést.
