Putnok

A kisváros a mai magyarországi Gömör központja. A legtöbb látnivaló a történelmi városközpotban található, de érdemes ellátogatni távolabbi helyekre is. Nemcsak Putnok, de az egykori Gömör vármegye emlékeit, néprajzi értékeit is őrzi a hajdani vámházban működő Gömöri Múzeum. A Serényi tér további figyelemre méltó épülete...

A kisváros a mai magyarországi Gömör központja. A legtöbb látnivaló a történelmi városközpotban található, de érdemes ellátogatni távolabbi helyekre is.

Nemcsak Putnok, de az egykori Gömör vármegye emlékeit, néprajzi értékeit is őrzi a hajdani vámházban működő Gömöri Múzeum. A Serényi tér további figyelemre méltó épülete a városháza, a Szentháromság tiszteletére szentelt klasszicista stílusú római katolikus templom és az egykori Serényi-kastély, amely sokáig szociális intézményként működött. Ezen a téren áll a település egykori birtokosa, a város jótevőjeként tisztelt Serényi Béla szobra is.
A város környékén a Szörnyű-völgy fontos kereskedelmi útvonal volt egykor, melyet a XV-XVI. században a betyárok is jól ismertek. A folyamatos rablásokat kísérő szörnyű eseményekre utal a völgy elnevezése.

Várostörténet

Az első helytörténeti okmányok és dokumentumok 1283-ból ismertek, a pápai tizedet szedők a várost már akkor is Putnok néven jegyezték föl. Az etimológusok szerint nevét a (a szőlőt hordó) puttonosokról kapta.

A város rangját mutatja, hogy 1423-tól itt volt a vám- és a királyi sókamara. Hunyadi János Putnokon is átvonult seregével a csehek elleni hadjárat idején. Vára jelentős erősség volt, Giskra zsoldosainak kiűzésekor Mátyás király is megfordult itt. Innen eredhet az monda, amely szerint megkapáltatta az urakat a szőlőben, hogy azután megbecsüljék a kétkezi munkát és munkást.

A törökök 1567-ben foglalták el a várost, erre emlékeztetnek a Sahin és Haddzsi családnevek. 1607-ben Nagy András hajdúi, 1644-ben I. Rákóczi György seregei foglalták el. 1665-ben a Wesselényi-féle összeesküvés fontos tárgyalásai zajlottak falai között, a XVII. században itt tartották Gömör vármegye megyegyűléseit is. 1672-ben a kurucoké lett, de a labancok még ebben az évben visszavették. Tíz év múlva Thököly szállta meg, majd újra a németeké lett. 1705-ben Rákóczi seregei foglalták el, 1706-ban a fejedelem is járt itt. A Rákóczi-szabadságharc után várát nem használták többé, romjaiból épült 1834-ben a klasszicista Serényi-kastély.

A történelem folyamán az Orlayak, Putnokiak, Tomoryak és a Serényiek voltak a város urai, különösen a Serényiek tettek sokat a városért. Az ő idejükben három iskola is épült, többek között a gazdaasszonyképző, ahol Gobbi Hilda színművész is tanult.

Putnokon a trianoni békeszerződés családi, rokoni szálakat, tradicionális kapcsolatokat szakított szét Gömör vármegye megosztása miatt. 1920-25 között Putnok a magyarországi Gömör megye székhelye lett, a II. világháború után azonban Ózd vette át a kistérség vezető szerepét. Putnok életét az utóbbi évtizedekben döntő módon a szénbányászat befolyásolta.

Putnokon született Tomori Pál kalocsai érsek, a mohácsi csatavesztéskor a sereg vezére és hősi halottja, aki azért lett pap, mert az általa eljegyzett Putnoky lány az esküvő előtt meghalt. A város szülötte volt Péczeli József (1750) református lelkész, költő, műfordító és Tóth Ede (1844-1876), A falu rossza című, rendkívüli sikerű színmű szerzője is.

A város büszkesége: A falu rossza

A putnoki születésű, segédszínészként és dramaturgféleként dolgozgató Tóth Ede (1844-1876) 1874-ben írta A falu rossza című színművét. Ő ezzel végre álláshoz jutott, a Nemzeti Színház száz arannyal jutalmazta, és a darabot már 1875-ben műsorra tűzte Blaha Lujza (Finum Rózsi), Újházi Ede (Gonosz Pista) és Vízváry Gyula (cigányprímás) szereplésével. Századik előadása 1886-ban volt a budapesti Népszínházban. Blaha Lujza legnépszerűbb szerepe volt Finum Rózsi, több százszor játszotta. Hubay Jenő 1896-ban operát szerzett a színmű alapján.

1921-ben Nagy Izabella játszotta, énekelte Finum Rózsit. 1929-ben a Nemzeti Színházban a legjelesebb színészekkel újították föl: Kürti József, Somogyi Erzsi, Nagy Izabella, Cselényi József, Hosszú Zoltán, Pethes Sándor. A Vígszínházban Fedák Sári, Makay Margit, Hegedűs Gyula szerepeltek a színműben; Bécsben a Ringtheater adta elő 1879-től (Der Dorflump), Helsinkiben 1870-től szerepelt műsoron; játszották továbbá román, szerb és orosz nyelven, Moszkvában 1894-ben mutatták be.

A darab szinte mindent túlélt, a színházak újra és újra előveszik, sőt, folkmusical is született belőle.

A történet szerint Sándor, a falu rossza Tercsit szereti, de hiába, mert azt Lajoshoz húzza a szíve. Ám Sándorért is epekednek, méghozzá ketten: Lajos húga, Boriska és Finum Rózsi, a kétes erkölcsű nő. Ám Sándort ez nem vigasztalja, bánatában odáig jut, hogy a börtönben köt ki. Az ott töltött egy év nem szünteti meg a bonyodalmakat, de meghozza a megoldás is, hiszen Boriskát nővé érlelte ez az idő - Sándoré lesz, és teljes a boldogság.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!