Szécsény

A műemlékekben gazdag, hangulatos kisváros környéke is vonzó a természetkedvelő turisták körében, elsősorban a közeli mocsárvilágot látogatják, ahol számtalan madár talált élőhelyet. Védett természeti érték a Borjúpást-rét és a beczúrfalvi kastélypark is.

Védett természeti érték a Borjúpást-rét és a beczúrfalvi kastélypark is.

Szécsény jellegzetes műemléke a városháza előtt álló, kissé ferde, barokk stílusú Tűztorony. Az egykori, szépen felújított Forgách-kastélyban kapott helyet a Kubinyi Ferenc Múzeum. A közelben lévő, ma is működő ferences rendház büszkesége a Rákóczi-szoba: itt szállt meg II. Rákóczi Ferenc, amikor a Borjúpást-réten tartott országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választották. Láthatók még a városban az egykori vár maradványai is. Érdemes elmenni a városhoz tartozó Benczúrfalvára is, és megkeresni a híres festőművész, Benczúr Gyula emlékeit is.

Múltidéző

A város környéke a kőkortól lakott. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a magyarok már a honfoglalás idején megtelepedtek itt. Első írásos említése 1219-ből, egy periratból származik, "Scecen" alakban. A környék a XII. századtól a Kacsics nemzetség birtoka volt. Az 1312- es rozgonyi csata után a Károly Róbert pártján álló, a Kacsics nemzetség egy másik ágából származó Szécsényi Tamás birtokolta a környéket, aki hatalmas főúr és országbíró lett hosszú élete végére. Ő alapította a város ferences kolostorát is: erre XXII. János pápa 1332. március 9-én adott engedélyt.
Szécsényi Tamás 1334-ben Budáéval azonos kiváltságokat eszközölt a királytól a szécsényi polgároknak: a város ebben az időben élte virágkorát. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Szécsény már a XV. században várral megerősített és városfallal körülvett település volt. Szécsény 1552-ben török kézre került: Drégely várának és őrségének pusztulása hírére a katonaság elmenekült innen. A török hódoltság végére - az elhúzódó várháborúk és hadjáratok miatt - teljesen elnéptelenedett. A XVII. század végén az újratelepülés a kedvező fekvésnek köszönhetően hamar megtörtént.

A mai kastély alatt elterülő Borjúpást-réten zajlott 1705-ben a Rákóczi-szabadságharc egyik legnagyobb eseménye; a szécsényi országgyűlés, amelyen vezérlő fejedelemmé választották II. Rákóczi Ferencet.

A napjainkban Szécsényhez tartozó, középkori eredetű Benczúrfalva régi neve Dolány volt; ez a szláv eredetű szó völgyet jelent. A falu környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Közelében Árpád-kori őrtorony állt egy domb tetején, aminek ma már a nyoma sem látható. A török 1552-ben porig rombolta a települést. Dolány 1927-ben vette fel a Benczúrfalva nevet, mivel a híres festőművész, Benczúr Gyula korábban itt élt és alkotott.
A városhoz tartozó Pösténypusztát 1301-ben említették először írásban, akkor még önálló községként.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!