Magyargéc
A 22. számú főútról Zagyvapálfalva felől vagy Benczúrfalván keresztül közelíthető meg a település.A mai napig több, elkülönült falurészből - Kis-, Nagy- és Karpegécből - áll. A falu neve korábban Nagygéc volt. Az Árpád-ház uralkodása idején a Kacsics nemzetség volt a környék földesura: valószínűleg Könyves Kálmán uralkodása alatt kapták nógrádi birtokaikat. A...
A 22. számú főútról Zagyvapálfalva felől vagy Benczúrfalván keresztül közelíthető meg a település.
A mai napig több, elkülönült falurészből - Kis-, Nagy- és Karpegécből - áll. A falu neve korábban Nagygéc volt. Az Árpád-ház uralkodása idején a Kacsics nemzetség volt a környék földesura: valószínűleg Könyves Kálmán uralkodása alatt kapták nógrádi birtokaikat. A Kacsics nembeli Simon bántól 1229-ben Gertrudis királyné meggyilkolásában való részvétele miatt elkobozták birtokait. Ekkor a Szák nemzetségé lett a falu, de 1274-ben a Szák nembeli II. Pósa Kacsics nembeli Farkasnak, a Szécsényi család ősének adta cserébe. A XV. századi oklevelek még három faluról emlékeznek meg: Felső-,Középső- és Alsógécről. A török hódoltság alatt mind a három elpusztult. Később újratelepültek a falvak. A feljegyzések szerint 1598-ban Szerémy Miklós volt a földesura. 1715-ben hét magyar háztartást írtak össze, 1720-ban viszont már nemes községként szerepelt a listán. A Szerémy, a Ficsor, a Géczy, a Horváth, a Balázs, a Lisznyay, a Dubraviczky és az Ivánka családoknak voltak itt nagyobb birtokai. A mai faluhoz tartozó Kisgéc és Karpegéc valaha puszták voltak.
A dombokkal körülvett falu természeti adottságait - a pihenésre, kirándulásra kiválóan alkalmas környezeti viszonyokat - kihasználva a község önkormányzata az általános iskolások és óvodások részére táborhelyet alakított ki.
