Garáb
A település megközelíthető közúton, a 21. számú útról Pásztótól délre kell nyugati irányba fordulni, Felsőtoldtól mintegy négy kilométerre, keletre fekszik a kisközség: igazi zsákfalu, út nem vezet innen tovább, csak a Cserhát erdővel borított hegyei magasodnak a település fölé. A korai középkortól lakott helység, amelynek neve a gyertyánfa szláv nevéből származik....
A település megközelíthető közúton, a 21. számú útról Pásztótól délre kell nyugati irányba fordulni, Felsőtoldtól mintegy négy kilométerre, keletre fekszik a kisközség: igazi zsákfalu, út nem vezet innen tovább, csak a Cserhát erdővel borított hegyei magasodnak a település fölé.
A korai középkortól lakott helység, amelynek neve a gyertyánfa szláv nevéből származik. A honfoglalás idején a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka lett a környék. A család egyik tagja, Mendinus székesfehérvári prépost még 1179 előtt premontrei kolostort alapított Garábon. A kutatások alapján feltételezhető, hogy a garábi volt valamennyi magyarországi premontrei rendház anyamonostora. Azok levelek tanúsága szerint a község 1265-ben a Szent Hubertusról elnevezett helyi premontrei apátság birtoka volt. A kolostor 1436-ban szűnt meg, ezután az ipolysági rendház birtoka volt a falu. A török hódoltság után, 1688-ban Garáb a besztercebányai jezsuitáké lett.
A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet szívében található kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és kiterjedt erdőségei miatt üdülőfalu lett a XX. század végére: egyrészt a régebbi lakóházakat vették meg városi emberek, másrészt telkeket is kialakítottak a nyaralót építeni szándékozóknak. A főúton, a Petőfi Sándor utca elején, vendégház várja a turistákat. A környező erdőségekbe változatos túrautak tehetők innen.
