Terény

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópálya felől Aszódnál kell letérni a balassagyarmati útra, amelyről már könnyen elérhető a település.A község környéke a bronzkortól lakott, és honfoglalás kori leleteket is feltártak itt. A település a középkorban a Vásáros-Terjén nevet viselte; az utótag bizonyára a honfoglaló Tarján törzs emlékét őrzi. A település...

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópálya felől Aszódnál kell letérni a balassagyarmati útra, amelyről már könnyen elérhető a település.

A község környéke a bronzkortól lakott, és honfoglalás kori leleteket is feltártak itt. A település a középkorban a Vásáros-Terjén nevet viselte; az utótag bizonyára a honfoglaló Tarján törzs emlékét őrzi. A település vásártartási joggal rendelkezett és városi kiváltságokkal bírt. Az oklevelek 1283-ban említették először. A helység 1506-ban Terjéni Radnóthy György birtoka volt, a XVI. század közepétől pedig a török fennhatósága alatt állt. A hódoltság után, 1686-ban gróf Zichy István nyerte adományul. Az 1715-ös összeírás 5 magyar és 11 szlovák, az 1720-as pedig 12 magyar és 16 szlovák háztartást említett itt. Érdekesek a környék dűlőnevei: az egykori Akasztóhegy neve arra utal, hogy bitófa állt ott, amíg a középkori település pallosjoggal bírt.
(Zsigmond király 1400-ban adományozott pallosjogot az itt birtokos Terjéni Péternek és rokonainak.) A Barátszurdok helyén hajdan páloskolostor volt. A Peres-dűlő neve onnan származik, hogy 1848 előtt a herencsényiek és a terényiek között per folyt a tulajdonjogáért. Terényt ma körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok és szlovákok.
A Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyermekkorát Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus. Tiszteletére emlékparkot alakítottak itt ki.

Művészetek faluja

A nógrádi Kapolcsként is emlegetett Terényben a hagyományőrzés egyik jelentős eseménye az ojánye, azaz a Szent Iván-napi, június 24-i tűzugrás. Az év legrövidebb éjszakáján az összegyűlt fiatalok szalmából tüzet raknak, és általában viseletbe öltözve átugorják azt. Farsang idején elterjedt szokás a koledálás. A gyermekek kisebb csoportokban járják végig a házakat, jókívánságaikat pedig kántálva adják elő. A házak lakói ezért apró ajándékokkal kedveskednek nekik.

Minden év augusztusában nemzetiségi nap várja a folklór iránt érdeklődőket a község keleti szélén kialakított szabadtéri színpadon. Erre a nógrádi résztvevők mellett szlovákiai vendégeket és a Nógrádban élő németeket is rendszeresen meghívják. Az itteni programok között viszonylag új, de máris népszerű lett a Terényi Színházi Napok címmel rendezett fesztivál.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!