Szügy
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni, a balassagyarmati út átvezet a településen.A történelem előtti időktől lakott a vidék, kőkori leletek is előkerültek a környéken. Egy közeli dombtetőn sáncokkal megerősített, népvándorlás kori földvár állt. A muhi csatavesztés után a Nógrád hegyein keresztül menekülő IV. Bélát a községben birtokos...
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni, a balassagyarmati út átvezet a településen.
A történelem előtti időktől lakott a vidék, kőkori leletek is előkerültek a környéken. Egy közeli dombtetőn sáncokkal megerősített, népvándorlás kori földvár állt. A muhi csatavesztés után a Nógrád hegyein keresztül menekülő IV. Bélát a községben birtokos Hont-Pázmán nembeli Szügyi család egyik tagja, Miklós kísérte útján. A Szügyiek hűtlensége miatt 1411-ben Zsigmond király a falut az Orbonás családnak adta, majd csere útján felesége, Borbála királyné lett a birtokosa. A községről a török időkből nincs sok adat, de számtalan támadás érte az itt élőket. Ennek egy érdekes bizonyítéka is van: 1920-ban egy nagy esőzés kimosta a földből azt a harangot, amelyet még valamikor a XVI. században ástak el. Szügy a vidék egyik legrégebbi evangélikus települése: 1577-től élnek itt Luther követői. 1626-ban Bethlen Gábor serege dúlta fel a falut. Az 1657-es lutheránus püspöki látogatás jól szervezett egyházközséget és felekezeti iskolát talált itt. A XVIII. század közepétől 1790-ig Szügyben tartotta törvényszékeit a vármegye, tehát a falu volt Nógrád székhelye.
