Őrhalom

A település megközelíthető közúton: a 22. számú főút Balassagyarmat és Szécsény közötti szakaszán fekszik; vasútállomása is van a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalon.Régen Trázs volt a falu neve, ami a szláv eredetű strázsa szó származéka. A középkorban "Stras" és "Zthras" alakban is említették. A falu neve onnan ered, hogy a középkorban a templomdomb -...

A település megközelíthető közúton: a 22. számú főút Balassagyarmat és Szécsény közötti szakaszán fekszik; vasútállomása is van a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalon.

Régen Trázs volt a falu neve, ami a szláv eredetű strázsa szó származéka. A középkorban "Stras" és "Zthras" alakban is említették. A falu neve onnan ered, hogy a középkorban a templomdomb - inkább csak nagyobb halom - tetejéről mindenfelé jó kilátás nyílott, ezért őrök, azaz strázsák figyelték innen, hogy nem közeledik-e ellenség az Ipoly völgyében. Ha a szükség úgy hozta, az itt élők a folyó árterének akkor még kiterjedt mocsaraiban találtak menedéket.
Az Őrhalomhoz tartozó Máriamajor a középkorban még önálló község volt, a pápai tizedjegyzékben 1332-ben már szerepelt. Trázs földesura az 1300-as évek elején Varbóky Márton volt, de hűtlensége miatt Károly Róbert elvette tőle, és Szécsényi Tamásnak adta. A birtok 1423-ban az esztergomi érsekségé lett, 1461 és 1481 között Szécsény várához tartozott. A török 1579-ben Istraj néven vette nyilvántartásba a falut. A török kiűzése idején Trázs elpusztult, de hamarosan újjáépült. A község Nógrádban, de még a fővárosban is, mint a "krumplitermesztés fellegvára" ismert.