Vámosgyörk
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán; a 3-as útról Hatvant és Hortot elhagyva jobbra kanyarodunk Jászárokszállás felé; vasúton: a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely, a Gyöngyös-Vámosgyörk, és a Szolnok-Újszász-Vámosgyörk vonalon.Régóta lakott ez a terület: a bronzkorból és a népvándorlás korából is találtak itt leletet, a honfoglalás után királyi birtok volt, majd az Abáké lett....
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán; a 3-as útról Hatvant és Hortot elhagyva jobbra kanyarodunk Jászárokszállás felé; vasúton: a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely, a Gyöngyös-Vámosgyörk, és a Szolnok-Újszász-Vámosgyörk vonalon.
Régóta lakott ez a terület: a bronzkorból és a népvándorlás korából is találtak itt leletet, a honfoglalás után királyi birtok volt, majd az Abáké lett. Az 1273-ból származó oklevél szerint akkori neve Jurk volt. Az 1332-35. évi pápai tizedjegyzékben Geurk, 1394-ben Gurk, 1396-ban Gewrk, 1445-ben Gyerk néven említették. 1445-46-tól vámhely, ezért a neve 1470 óta Wamos Gyewrk.
A Kompolthy család 1522-ig birtokolta Györköt, azután az Országh családé lett. A törökök első pusztításait átvészelte, de Eger 1596. évi eleste után a település fokozatosan elpusztult. A néptelen falu a török rabságból Hatvan várának 1686. augusztus 18-i vissza vételekor szabadult fel, de utána is sokáig lakatlan maradt. Az újratelepülés a Haller, Bossányi, Orczy, Tarródy, Gosztonyi családok közreműködésével a kuruc szabadságharc után indult meg. A betelepülők valamennyien magyarok és római katolikusok voltak. Ekkortól kezdett úthálózati csomóponttá válni a falu, 1836-1846 között ismét erőre kapott a bortermelés és a vásározás. 1849. április 2-án, a hatvani csata idején az egész falu segítette az átvonuló honvédsereg élelmiszer- és hadianyag-szállítását.
A vámosgyörki nagybirtokos, Visontai Kovách László kezdeményezésére a gazdaság fejlesztésére 1858-ban megalakult a Heves Megyei Gazdasági Egyesületet. Kastélya a megyei szellemi és gazdasági élet egyik középpontjává vált.
Különösen sokat lendített a település gazdasági életén a Hatvan-Miskolc vasúti fővonal 1868-1870 és a Vámos Györk-Gyöngyös szárnyvonal 1869-1870 közötti megépítése. Az építés idején kedvező munkaalkalomhoz, jó jövedelemhez jutottak a zsellérek és napszámosok, valamint a szekeres gazdák. A vasút legnagyobb áldása mégis az volt, hogy e kis falut is bekapcsolta az ország gazdasági életének vérkeringésébe, lakóit pedig a hazai utasforgalomba. A munkanélküliség az évszázad utolsó évtizedében megszűnt, mert a vasút ebben is segített, sokan vasutasok lettek. 1871-ben nagyközséggé nyilvánították, 1901-től Vámosgyörk néven jegyezték a települést. A Vámosgyörk-Jászapáti között 1909 nyarán megnyitott szárnyvonallal "kis"vasúti csomóponttá vált a község. 1935-ben már a gyarapodó község képét mutatta Vámosgyörk. Ezt a viszonylag egyenletes fejlődést megállította a II. világháború, és nem kedvezett az 1950-60-as évek szocialista gazdaságpolitikája sem.
