Hatvan

A település jelentős építészeti emlékeket őriz a XVIII-XIX. századból, köztük néhány technikatörténeti látványosságot.

A város ma látható építészeti emlékei jó néhány a környék egykor leggazdagabb birtokosaihoz, a Grassalkovich családhoz kötődnek. Az 1762 táján épített barokk major épületei, valamint az 1754 és 1763 között épült Grassalkovich-kastély, amelynek építésekor a hatvani vár romjait is felhasználták. A kastélypark természeti érték.

A város legrégebbi házában, az egykori sörházban működő Hatvany Lajos Múzeum Hatvan és környéke helytörténeti, régészeti, néprajzi dokumentumait gyűjti, de jelentős a képzőművészeti kollekció is.

Múltidéző

A Hatvan térsége jelentős régészeti lelőhely: a bronz korból származnak azok a leletek, amelyeket a város fölé magasodó Strázsa-hegyen tártak fel. Római kori lelőhelyet Gombospusztán találtak.

Az 1200-as évek végén jelentős méretű királyi uradalmat hoztak létre a település mai területén. Pestről az ország északkeleti részébe tartó, Hatvanon átvezető hadi és kereskedelmi utat Királyok útjának nevezték. A középkori útvonalak Hatvanból négyfelé ágaztak: Pest, Gyöngyösön át Eger, Miskolc és Salgótarján felé.

Több híres történelmi személyiség járt Hatvanban a középkorban: Zsigmond király, Hunyadi János és Mátyás király feleségével, Beatrix királynéval. A régi Hatvan területéhez tartozó Kiskartalpusztán tartotta meg Könyves Kálmán a boszorkányok létét tagadó híres országgyűlést.

Hatvan helytörténetének legdicsőbb hónapjait az 1848-49-es események jelentették. A magyar szabadságharcos sereg 1849. április 2-án a város határában vívta meg a tavaszi hadjárat első győztes csatáját az osztrákok ellen.

Hatvanban még a XIX. században vasúti csomópont és cukorgyár létesült. Ekkor már működött a távbeszélő-vonal, pár évvel később pedig már megkezdődött a közvilágítás villamosítása is.