Szurdokpüspöki
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, amelyről Jobbágyi után - keletre - bekötőút vezet a faluba, amelyen áthalad a Gyöngyöst Pásztóval összekötő út is; vagy jöhetünk vonattal: a Hatvan-Somoskőújfalu vonalon.A történelem előtti időktől lakott a vidék: több kőkori kultúra emlékeit is feltárták itt,...
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, amelyről Jobbágyi után - keletre - bekötőút vezet a faluba, amelyen áthalad a Gyöngyöst Pásztóval összekötő út is; vagy jöhetünk vonattal: a Hatvan-Somoskőújfalu vonalon.
A történelem előtti időktől lakott a vidék: több kőkori kultúra emlékeit is feltárták itt, és honfoglalás kori leletek is előkerültek. Nevét a közeli, szurdokszerű völgyről kapta, a püspöki pedig az egykori tulajdonost jelöli: egyike azon tíz falunak, amelyeket Szent István 1009-ben az egri püspökségnek adományozott. Egy 1261-ben kelt oklevél is megerősítette e tulajdonjogot, de 1290-ben már az Aba nemzetség Rhédey ágából származó Demeter szerezte meg. Az Aba-nembeli Szalánczay Miklós erdélyi vajda, a falu ura 1344-ben pallosjogot is kapott birtokára. Báthory Albert 1409-ben lett az új földesúr, de 1472-ben a Rhédeyek visszaszerezték Püspökit. A helységet 1502-ben az esztergomi káptalan kapta adományul a királytól.
Szurdokpüspöki 1926-ban egyesült a szomszédos Zagyvaszentjakabbal. A településrész régi neve Szentjakab volt. Első írásos említése 1400-ból származik: IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett a plébániatemplomnak. 1402-ben azt jegyezték fel, hogy az itt élő jobbágyok milyen szolgáltatásokkal tartoznak a földesuruknak, egy másik, 1402-ből származó oklevélben a torony nélküli templomot említették meg.
