Recsk
A település nevéhez kapcsolódik a XX. századi magyar történelem egyik szomorú időszaka: 1950-53 között itt működött a magyar gulágnak nevezett kényszermunkatábor. A terület ma nemzeti emlékhely.Recsk régóta lakott: találtak itt kora vaskori bronzkardokat, szkíta sírokat és avarkori edénymaradványokat.1329-ből származik az első hiteles említés a településről Rexy alakban.Az 1554 utáni évtizedekben a török...
A település nevéhez kapcsolódik a XX. századi magyar történelem egyik szomorú időszaka: 1950-53 között itt működött a magyar gulágnak nevezett kényszermunkatábor. A terület ma nemzeti emlékhely.
Recsk régóta lakott: találtak itt kora vaskori bronzkardokat, szkíta sírokat és avarkori edénymaradványokat.
1329-ből származik az első hiteles említés a településről Rexy alakban.
Az 1554 utáni évtizedekben a török rendszeresen feldúlta a falut, 1596-tól, Eger elestétől a falu népe egyre fogyott, 1700 körül már szinte lakatlan. A terület 1720-1741 között az Orczyak tulajdona volt, az ő nevükhöz fűződik a település újratelepítése.
A recski bányászat története visszanyúlik az 1780-1805-ös évekre. Az 1840-es évektől kezdődően folyt a felszínközeli arany- és rézércek bányászata. A készletek 1980-ban kimerültek, a bányát bezárták.
A bányákhoz és a településhez kötődő szomorú emlék az itt kialakított, 1950-53 között működő kényszermunkatábor, amelyben mintegy 1300 ember raboskodott. Emlékükre 1996-ban emlékparkot alakítottak ki.
Recsk látványossága egy, a XIX-XX. század fordulóján telepített vadgesztenyesor, valamint a tájház, amelyet a XIX. század végén használatos tárgyakkal rendeztek be. A gyűjtemény kiemelkedő része a textilgyűjtemény, amely az országszerte ismert recski hímzés legszebb darabjait őrzi.
A település megközelíthető közúton: a 24-es úton Gyöngyös és Eger között; vasúton: a Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon.
