Pásztó

A borkultúrájáról és vallási emlékeiről nevezetes település építészeti öröksége a középkorig nyúlik vissza. Településrészei közül Muzsla üdülőterület.A vidék már a jégkortól lakott, melyet a környékbeli szántásokból gyűjthető pattintott kőszerszámok és az ún. "jobbágyi mamuttemető" bizonyít.Anonymus szerint Árpád vezér hadai a környékről - a 21-es számú főút melletti dombról, melynek tetején csárda áll...

A borkultúrájáról és vallási emlékeiről nevezetes település építészeti öröksége a középkorig nyúlik vissza. Településrészei közül Muzsla üdülőterület.

A vidék már a jégkortól lakott, melyet a környékbeli szántásokból gyűjthető pattintott kőszerszámok és az ún. "jobbágyi mamuttemető" bizonyít.

Anonymus szerint Árpád vezér hadai a környékről - a 21-es számú főút melletti dombról, melynek tetején csárda áll - indultak Nógrád, Hont és Nyitra meghódítására. A honfoglalás kori sírleletek alapján a krónikában szereplő útvonal pontosan követhető.

Pásztó már igen régen egyházas hely volt: az itteni bencés apátság első írásos említése 1138-ból származik. A bencésektől 1190-ben a ciszterciták vették át az épületegyüttest, és a templomot a kolostorral együtt bővítették. A középkori településközpont feltárt és konzervált épületmaradványai láthatók a mai plébániatemplom környékén. Volt itt kápolna, kolostor, kovácsműhely és üveghuta is.

A település 1407-ben kapott városi rangot Zsigmond királytól. E kiváltságok az itt élőket a budai polgárokkal tették egyenrangúvá.
A XVI. század közepén Pásztó fejlődését a török támadások vetették vissza. A török kiűzése után a várost újjáépítették; a legnagyobb földbirtokos az idő tájt a ciszterci apátság volt.
Pásztó 1901-ben vesztette el városi rangját és vált nagyközséggé. A település az 1950-es közigazgatási rendezés után került Heves megyéből Nógrádba, a városi címet 1984-ben kapta vissza.

A várostól délre, Szurdokpüspöki felé esik a Muzsla üdülőterület. Az 1970-es évekig csak egy magányos, a XX. század legelején épített vadászkastély állt itt, azóta azonban nyaralók sokasága épült fel. A Mátra lábánál, erdők alatt megbújó dűlő egyben a helyi szőlőtermelés fő területe.

A Pásztóhoz tartozó hasznosi városrész keleti szélén magasodik a tatárjárás után, a XIII-XIV. században épített Cserteri vár. Ugyancsak Pásztóhoz tartozik Mátrakeresztes, amelyet a pásztói ciszterciták alapítottak az 1700-as évek második felében.

Pásztó híres szülötte Tittel Pál (1784-1831) csillagász. A templom kriptájában nyugszik Rajeczky Benjámin (1909-1989) európai hírű zenetudós, az utolsó ciszter perjel.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!