Parád

A települést fürdője Európa-szerte híres üdülőhellyé tette. Parád a palóc néprajzi csoport földrajzi központja.A település első írásos említése 1549-ből való. Birtokosai közé tartozott az évszázadok során az Országh, a Rákóczi, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család.1763-ban Markhot Ferenc megyei tisztiorvos timsótartalmú ásványvizet fedezett fel, a timsógyár 1778-ban kezdte meg működését....

A települést fürdője Európa-szerte híres üdülőhellyé tette. Parád a palóc néprajzi csoport földrajzi központja.

A település első írásos említése 1549-ből való. Birtokosai közé tartozott az évszázadok során az Országh, a Rákóczi, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család.

1763-ban Markhot Ferenc megyei tisztiorvos timsótartalmú ásványvizet fedezett fel, a timsógyár 1778-ban kezdte meg működését. A gyógyfürdő is ebben az évben nyitott, a fürdővendégek számára épített vendégház folyamatosan bővült. Az első fürdőházat 1795-ben építették.

1797-ben Kitaibel Pál, a magyar botanika egyik legnagyobb alakjának cikke nyomán Európa-szerte híressé vált a fürdőhely. A fürdőpark Észak-Magyarország legszebb parkja: a hűvös klímában óriási platánok, fenyők, tölgyek és növényi ritkaságok tenyésznek.

Parád nevezetessége a ma szállodaként működő Károlyi-kastély, valamint a felnémet épületeket utánzó fagerendás, vöröstéglás, vörösmárvány borítású Cifra-istálló, amely ma méntelep és Kocsimúzeum.

Helyi érdekesség az Ásványvíz gyűjtemény, amely huszonöt országból származó, több mint 350 palackból álló kollekciót mutat be. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz.

Parádhoz tartozik településrészként Parádfürdő és Parádóhuta.

A település megközelíthető közúton: a 24-es úton Gyöngyös és Recsk között.