Mátraderecske
A település megközelíthető közúton: Gyöngyös felől indulva a 24-es úton Recskig, onnan 3 km észak-nyugatra; vasúton: a Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon.Ha valaki Recsk irányából érkezik Mátraderecskére, először a Kanázsvár romjai tűnnek fel az út bal oldalán. Mátraderecske korán lakott hely volt, már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is említette. A környék talajából mamutleletek...
A település megközelíthető közúton: Gyöngyös felől indulva a 24-es úton Recskig, onnan 3 km észak-nyugatra; vasúton: a Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon.
Ha valaki Recsk irányából érkezik Mátraderecskére, először a Kanázsvár romjai tűnnek fel az út bal oldalán.
Mátraderecske korán lakott hely volt, már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is említette. A környék talajából mamutleletek is előkerültek, ezeket a gyöngyösi Mátra Múzeumban tekinthetjük meg.
A termálvíz feltárása fürdőkultúrát teremtett. A község gyógyfürdőjét és strandját elsősorban a reumatikus és ízületi bántalmak gyógyítására használják. A szén-dioxidra véletlenül bukkantak a környéken. Az igen ritka természeti jelenségnek Magyarországon nincs párja.
A térség népművészetét a különböző szőttesek őrzik. Ezek a Hevesi Háziipari Szövetkezet munkái. A falu melletti Háromhányás-pusztán élt Ostoróczki József fafaragó, akinek jellegzetes palóc pásztorfaragásaiból néhány szép darab az egri Palóc népművészeti kiállításon is látható. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetalkotói Tompa Béláné alapító vezetésével, itt és a környező falvakban,Bodonyban, Recsken kezdték meg gyűjtőmunkájukat. A derecskei és bodonyi szőttes párnahaj, fejelhaj és dunnahaj harmonikus csíkritmusa lett az alapja a később világhírűvé vált hevesi szőttesnek.
