Szirák
A település XVIII-XIX. századból fennmaradt építészeti örökségéből a legnevezetesebb a ma szállodaként működő Teleki-Dégenfeld-kastély.Szirák első írásos említése 1219-ből származik: akkor a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendháza, a convent szerepelt a feljegyzésekben. A rendház a XIV. században megszűnt, Szirák pedig az esztergomi János lovagoké lett.A helység 1439-ben a bujáki várhoz tartozott,...
A település XVIII-XIX. századból fennmaradt építészeti örökségéből a legnevezetesebb a ma szállodaként működő Teleki-Dégenfeld-kastély.
Szirák első írásos említése 1219-ből származik: akkor a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendháza, a convent szerepelt a feljegyzésekben. A rendház a XIV. században megszűnt, Szirák pedig az esztergomi János lovagoké lett.
A helység 1439-ben a bujáki várhoz tartozott, majd a XVI.század közepétől török uralom alá került. A török kiűzése után részben szlovákokkal települt újra.
Sziráki történelmében említést érdemel a Teleki család: Teleki József (1790-1855) a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. Teleki II. József (1811-1861) politikus, 1841-43-ban az országgyűlés főrendi ellenzékének egyik vezetője.
A Telekiekhez kötődik a ma szállodaként működő kastély megépítése, amely 1748-ban készült barokk stílusban. A XIX. században klasszicista és romantikus stílusban átalakított épület dísztermében késő barokk falfestmény maradt fenn a XVIII. századból.
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21-es számú útra, arról pedig Jobbágyinál nyugat felé továbbhaladva vezet az út Szirákra.
