Tard
A 3-as útról Mezőkövesd és Bükkábrány között lekanyarodva juthatunk el a településre. Környékén már a kőkor embere is megtelepült. Az államalapítás után királyi tárnokok lakták, okleveleink 1220-ban említették először. Később Miskóc nembeli Panyit birtoka (Panyittardja). A XIV. században, amikor egyházáról is megemlékeznek, Éleskő, Cserépvár, majd Diósgyőr várához tartozott. 1552-ben a...
A 3-as útról Mezőkövesd és Bükkábrány között lekanyarodva juthatunk el a településre.
Környékén már a kőkor embere is megtelepült. Az államalapítás után királyi tárnokok lakták, okleveleink 1220-ban említették először. Később Miskóc nembeli Panyit birtoka (Panyittardja). A XIV. században, amikor egyházáról is megemlékeznek, Éleskő, Cserépvár, majd Diósgyőr várához tartozott. 1552-ben a törökök feldúlták, a század végére újjáépült. A hagyomány szerint a törökök kiűzésekor néhány török (tatár?) család a faluban maradt, és a később betelepített kis számú szlováksággal együtt beolvadt a matyólakosságba.
A Rákóczi-szabadságharc alatt Tard másodszor is elpusztult, az újjáépült falu a régihez képest kissé lejjebb költözött. Neve a XX. század harmincas éveiben vált országosan ismertté, amikor Szabó Zoltán: A tardi helyzet című tényfeltáró könyvét publikálta. A falu napjainkban is a leghívebben őrzi matyó hagyományait.