Kács
A 3-as útról Bükkábránynál lekanyarodva juthatunk a hegyek közötti zsáktelepülésre.A legrégibb falvaink közé tartozik, Anonymus szerint a honfoglaláskor Árpád itt adott szállásbirtokot Ósádi (Öcsöd) vezérnek. Így fia, Örsúr nemzetsége a vidék (a történelmi Borsod vármegye) legrégibb birtokosa. Monostorát, amely valószínűleg a tatárjárás előtt épült, az oklevelek 1248-ban említik először. 1317 körül...
A 3-as útról Bükkábránynál lekanyarodva juthatunk a hegyek közötti zsáktelepülésre.
A legrégibb falvaink közé tartozik, Anonymus szerint a honfoglaláskor Árpád itt adott szállásbirtokot Ósádi (Öcsöd) vezérnek. Így fia, Örsúr nemzetsége a vidék (a történelmi Borsod vármegye) legrégibb birtokosa. Monostorát, amely valószínűleg a tatárjárás előtt épült, az oklevelek 1248-ban említik először. 1317 körül a kolostor pálos perjelséggé alakult át. A község határában emelkedő Vár-hegyoldalán föllelhető alapfalak az Örsúr nemzetség föltételezhetően XIII. századi várának maradványai. A vár további sorsáról nincsenek adatok. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond seregei földúlták Kácsot. A következő évtizedben a falut a török pusztította, rövid időre elnéptelenedett.
A település természeti környezete nemcsak szép, de különös értékeket, a hazánkban őshonosként csak itt élő magyar tölgyet is találunk itt. A kácsi vízfő 14 meleg és langyos (14-24 °C) forrását ősidők óta használták. Melléjük települt az apátság. A forrásokból táplálkozó, bővizű Kácsi-patak a XIII. században már vízimalmokat hajtott. A második világháború előtt Kácson három vízimalom dolgozott.
A hőforrások által táplált fürdő ma nem működik. Új vonzereje a településnek az országos vadételfőző verseny.