Milota

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen északkeleti irányban a 491-es úton Tiszabecsig, onnan nyugatra 2,3 km.

Neve a szláv eredetű Milata (Milota) személynévből keletkezhetett. A monda szerint nevét egy Melota nevű szláv leányról kapta, aki a honfoglalás korában itt halt meg. A falu hajdan más helyen, a maitól északabbra, a temetőnél feküdt. A települést a cégényi monostor 1181. évi határjáró oklevelében említették először. 1315-ben a Kölcsey nemzetségé volt és kisebb megszakításokkal a XIX. század derekáig ők bírták a legnagyobb részét. A XV-XVII. században az állandóan cserélődő birtokosok között megfordultak az ország zászlósurai is (Báthory, Werbőczy). A Kölcseyek 1642-ben új adományt szereztek a falura. 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharcban a híres tiszabecsi ütközetkor Ocskay itt úsztatta át csapatait a Tiszán.

Itt született Milotai Nyilas István (1571-1623), Bethlen Gábor udvari főpapja, tiszántúli református püspök. 

Móricz Zsigmond hosszabb ideig tartózkodott itt - a milotai lelkész vendégeként - szatmári népköltési gyűjtőútjai során; Ady Endre a Milotai Isten-válság (1913) című publicisztikájában taglalta a hírt, miszerint az itteni reformátusok fellázadtak Isten ellen.
Országosan elismert a milotai dió is, ami bőven termő fajta, termése nagyméretű és papírhéjú.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!