Kisnamény

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen északkeleti irányban a 491-es úton Fehérgyarmatig, onnan délkeleti irányban Majtisnál balra.

Nevének első említése az 1332-1334 közötti pápai tizedjegyzékben található, Nomen névalakban. Az etimológusok szerint neve egy német eredetű személynévből alakult. A helynév "Kis" eleme a település méretére utal, megkülönböztetve Vásárosnaménytól.

Első betelepítői ismeretlenek, a XIV. századtól az e tájon nagybirtokkal rendelkező Matucsinaiak tulajdonába tartozott. A XVI-XVII. században a rozsályi vár szomszédságában fekvő falu ki volt szolgáltatva a különféle - török, német - hadműveletek pusztításának. 1670-ben itt tartották a szatmári nemesek gyűlésüket. A XVII. században a Drágffyak voltak a birtokosai, ők terjesztették el itt a reformációt. Legutolsó földesura a Hadik-Barkóczy család volt, egészen 1944-ig.