Vásárosnamény
Vásárosnamény történelmi látványosságai között több kastély és kisnemesi kúria szerepel.
A településhez tartozó üdülőterületen,Gergelyiugornyán termálfürdő, valamint a Tisza egyik legkedveltebb szabad strandja található.
A település története a XIII. század elejéig vezethető vissza: fontos tiszai átkelőhely volt itt. A XIV. századtól a Lónyai család birtokolta, ezáltal jelentős szerepet játszott a megye életében.
A krónikák a XV. században jelentős ipari és kereskedelmi központként emlegették. Várát történelme során többször is ostromolták:a XVI. században pusztították a tatárok és a törökök, a XVII. században, a Wesselényi-összeesküvés után a Habsburgok leromboltatták,utolsó maradványai 1880-ban dőltek végleg össze.
A mezővárosban valószínűleg már 1610-ben állt a Lónyayak erődített várkastélya. Ebben szállhatott meg több alkalommal is II. Rákóczi Ferenc, aki 1703-ban itt bocsátotta ki a Naményi pátenst, melyben hadba hívta a megye nemességét.
A város 1717-től 1945-ig az Eötvös család birtoka volt, akik ezért viselték a vásárosnaményi előnevet. Egykori kastélyukban ma iskolamúzeum működik.
Vásárosnaményban 1849-ben építették az első hidat a Tisza felett, és itt volt a tiszai gőzhajózás végállomása is.
Városi rangot 1978-ban kapott a település. Ekkor kapcsolódott hozzá a korábban két önálló település, Vitka és Gergelyiugornya. Ez utóbbi termálfürdőjéről és tiszai szabadstrandjáról egyaránt nevezetes. Vásárosnaményban emellett vízividámpark is működik.
Vitka szülötte Lauka Gusztáv (1818-1902) reformerpolitikus, az első magyar vicclap, a Charivari szerkesztője és Balázs József (1944-1997) író.
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, majd a 36-oson Nyíregyházáig, és tovább a 41-es úton; vasúton: a Mátészalka-Záhony és a Nyíregyháza-Vásárosnamény vonalon.
Vásárosnamény eredetmondája
A monda szerint, amikor egy sereg élén Zoárd kapitány a Tiszához érkezett, pihenés után így szólt Gergely nevű vitézéhez: Gergely!Ugorj, na! Amikor az a túlpartra érkezett, utána kiáltott: na, menj!
Azt a helyet, ahol a sereg megpihent, Gergelyinek, ahol Gergely a lovát ugratta, Ugornyának, a túlsó parton elterülő részt Naménynak nevezték el - a népi elgondolás szerint.
