Sényő

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Nyírturáig, onnan keleti irányban 4,2 km.

Sényő neve személynévből ered, azonban csupán a XIV. század elejétől fogva említik. 1320-ban bukkant fel először, illetve keletkezett az az oklevél, amelyben Károly Róbert megerősítette a Kállayak egyik ősét birtokjogában, és ekkor említődik először településünk neve. A Zichy okmánytárban, a község 1378-ban "SEMIEN", a leleszi országos levéltárnak egy 1421. évi oklevele szerint "SYNEW", az Ibrányi család levéltára szerint 1480-ban "SERNEW" és "SENYEW" formában szerepel. Sényő előbb a Kállay, majd később a Zoltán családhoz tartozott. 1329-ben a Domokos család birtoka, ez a Domokos pedig a Sényői család őse volt. A Sényői család 1423-ban még bírta, de már akkor is osztozott a hasonló kisnemesi sorban lévő Bákai, Jékei és Téthi családdal. A XIV. században sok kisnemesi birtokosa volt: a Zathi, Bogdányi, Kemecsei, Ibrányi, Senyey, Iklódi, Hetyey családok.

A falu történetét a vallástörténet határozta meg, ez a vallás pedig a református. A vallásgyakorlásban igen nagy jelentősége volt annak, hogy milyen vallású a földbirtokos. Amilyen vallású a földbirtokos, olyan vallású volt a falu lakossága is. Ez így volt kb. az 1900-as évekig, mert erre az időszakra tehető más vallások megjelenése. A községnek volt három földbirtokosa, néhány nemese és a lakosság 2/3-át jobbágyok tették ki. A jobbágyfelszabadítás táján 649 lakosa volt a településnek. A jobbágyfelszabadítás után a jobbágyok földhöz jutottak, és egy részük elkezdett gazdálkodni, a többiek pedig beálltak a földbirtokos uraságnál szolgálni. Három tanya volt a faluban, ahol a földbirtokosok szolgái éltek, ezek különböző foglalkozásúak voltak (kocsis, béres, kondás, gulyás, juhász).
1930-ban 1112 volt a lakosság létszáma. Sényő községről az 1900-ban megjelent Szabolcs Vármegye monográfiájában a következőt olvashatjuk:
Sényő kisközség, 85 házzal és 644 nagyobb részt római katolikus vallású lakossal. Postája Nyír-Bogdány és távírója Kemecse. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a Zoltán, Siposs, Borsy, Pap, Oláh, Somogyi, Vida és a Budaházy családnak volt itt birtoka, jelenleg pedig Leveleki Bélának. Három régi kúria is van a községben, melyek közül kettő Leveleki Béláé, a harmadik pedig Zoltán Istváné.

A Szabolcs Vármegye 1939-es kiadásában ez szerepel:

1875-ben Kállay birtok, 279 lélek alkotta a község lakosságát. Kisközség a nyírbogdányi járásban. Hozzá tartozik: Ilona-tanya, Kisharaszt-tanya és Zoltán-tanya. Területe 3197 kat. hold. Lakosainak száma 1112 (548 férfi, 564 nő), valamennyi magyar nyelvű és közülük 442 római katolikus, 270 görög katolikus, és 359 református vallású. A lakóházak száma 148. A községben egy római katolikus és egy református elemi népiskola, egy római katolikus és egy református általános továbbképző működik. Lakosainak az őstermelés és az ipar ad megélhetést. A község állandó piaca Nyíregyháza.
Sényő története 1945 után
1945 után megszűntek az uradalmak, a szolgákat az urak házhelyhez juttatták. Lebontották a tanyákat és új utcákat nyitottak, így nyílt meg a Rákóczy és Petőfi utca. Minden volt szolga lakást épített, és gazdálkodni kezdett. A háború után bevezették az ország jóvátétel kötelezettségének végrehajtása végett a beszolgáltatást, ami lehetett például marha, burgonya, gabona, tojás, bármi amit a lakosság adni tudott. Akik szegények voltak és nem tudták teljesíteni a beszolgáltatást, azok részére 1949-ben Termelő Szövetkezetet létesítettek. 1951-52-ben az állam szinte kötelezővé tette a TSZ-be való belépést.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!