Máriapócs

A XIII. század végén már említett falu a görög katolikus vallásúak leghíresebb magyarországi búcsújáró helye a XVIII. század óta.

A középkorban a település földesurai gyakran váltották egymást. A XIV. század közepe táján az ecsedi várhoz tartozott, a XVII. századtól az erdélyi fejedelmek lettek Pócs urai.

A bazilita rend a XVIII. században szerezte itteni birtokait. A település életét mindmáig erősen befolyásoló szerzetesek1 749-ben építették rendházukat. A bazilita rend évszázadokon keresztül képzett kántortanítókat, és 1945-ig a falu legnagyobb birtokosa volt.

A máriapócsi kegyhely kialakulásában alapvető szerepe volt az itteni Mária-kegykép könnyezéses csodájának, amit először 1696-ban jegyeztek fel.

Az évente ismétlődő búcsúk alkalmából 500-600 ezer bel- és külföldi zarándok, érdeklődő turista keresi fel a várost. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a településre, amely esemény ismertté tette Máriapócs nevét az egész keresztény világban.

A Pócspetrivel mára szinte teljesen összeépült település 1993 óta város.

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, majd a 471-esen Nyírbátorig, onnan tovább nyugati irányban, de megközelíthető Nyíregyháza felől is; vasúton: a Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta vonalon.